Hidrológiai Közlöny ( évfolyam) | Arcanum Digitális Tudománytár

A menedékplatyhelminták meghatározása

Tartalom

a menedékplatyhelminták meghatározása hőmérséklet férgek kezelése után

Hidrológiai Közlöny Miskolc-Egyetemváros Kivonat: A tartós áradás hatásainak megismeréséhez két ismert planária-faunájú Bükk hegységi mintaterületet vizsgáltam. A Garadna patakban a heves árvíz nem befolyásolta jelentősen az elteijedési területet és az övezetességi határt, az állatok valószínűleg menedéket találtak a köves meder szélén és a köves laposparton.

a menedékplatyhelminták meghatározása

Az ár romboló hatású volt a Király-kút vízfolyásának bevágódó és agyagos partú, menedékhelyekben szegényebb felső szakaszán, ahol a menedékplatyhelminták meghatározása Polycelis felina populáció lejjebb tolódott. Az ár építő hatású volt az alsó szakaszban, ahol az iszapos üle­dék kimosódott, kövezett medrű élőhelyet biztosítva a planáriák számára.

Ez rámutat arra is, hogy a mesterségesen beszűkített, mélyített és sima falú meder természetvédelmi szempontból a planáriák számára sem kedvező.

Az örvényférgek gya­kori és elteijedt élőlények, mégis elkerülik a hazai biológu­sok figyelmét. A planáriák a hegységi források és vízfolyások gerincte­len makro faunájának jellegzetes képviselői.

  • Yellow liquid diarrhea giardia
  • Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
  • Fonálférgek – Wikipédia
  • Átviteli aszcariasis
  • Amit nem lehet enni giardiasis kal
  • Új gyógyszerek a helminták kezelésére

A gyors folyású vizekben élő három faj el­terjedése övezetességet mutat pl. A kisebb patakok mindenhol kiöntötték a medrükből, a szűkre szabott partokat és műtárgyakat pedig elmosták. A jelen dolgozatban arra a kérdésre keresek választ, hogy a több mint egy hónapon át tartó rendkívüli áradás és intenzív áramlás miként hatott a hegyvidéki planária-fauná­ra. Olyan a menedékplatyhelminták meghatározása faunájú helyek vizsgálatával kerestem a le­sodródást és a faunaváltozást, ahol a vízrajzi adottságok mi­att elképzelhető és kimutatható az esetleges átrendeződés.

Anyag és módszer A folyamatos esőzések következtében kialakult tartós ár­vizes állapot hatásainak megismeréséhez két ismert planá­riafaunájú Bükk máj méregtelenítő kiegészítők ezek működését mintaterületet vizsgáltam. A vizsgált víztereken 10 m-es mintavételi szakaszokat jelöltem ki, ahol 3 perces időgyűjtést végeztem kőforgatá­sos módszerrel, illetve egyeléssel futózásMÖDLINGER útmutatását követve.

A 3 perc alatt előkerült planári­ákat a legtöbb a menedékplatyhelminták meghatározása a helyszínen határoztam meg a ko­rábban alkalmazott módszerrel FÜLEPa példányok számát feljegyeztem. A meghatározás élő példányokon és faji szinten történt.

Fonálférgek

Az egyedeket átvilágítottam alulról lám­pával, és 7x-es nagyítólencsével szemrevételeztem. Néhány mintavételi helyen a fauni­sztikai eredmények megerősítése céljából csapdáztam imes lyukakkal ellátott tetejű 6 cm-es műanyag dobozokat használtam, csaléteknek pedig egy 3 cm-es csirkemáj-dara­bot helyeztem bele. A csapdákat órára hagytam a part menti lassan áramló vízben. A terepen a lehető legkisebb természetkárosítással dolgoztam.

This research after 7 years proved that there was no changes in the Garadna s Turbellaria fauna. There were 3 species in the water-shed. The Polycelis c. The area of the Crenobia alpina was very little, in exposition to the south, it lived common with the Polycelis c.

A vizsgálat fontos célkitű­zése, hogy a A mintavételi helyeket az 1. E­gyik legközelebbi a légvonalban 1,2 km-re fakadó bővizű Bolhási alsó-forrás, amelyben a C. Feltételezhető, hogy a Bolhási-víznyelő­ben alábukó megáradt Bolhás-ér magával sodor C.

A Garadna-forrásban korábban élt C. Jelen vizsgálataim azonban a búvópatak víznyelő-forrás rendsze­rén keresztüli árvízi átsodródást nem igazolták, a forrás és környékén a nagyszámú P. Garadna patakon, a Király-kút vízfolyásán A Garadna-forrástól a Három-kúti-völgy vízfolyásának torkolatáig a P.

Jelen vizsgálat eredményei megegyeznek a koráb­biakkal, az elterjedési határ most sem változott, az alsó sza­kaszra lesodródó P. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a Garadnában a medret szorosára szélesítő heves árvíz nem befolyásol­ta az elteijedési területet és az övezetességi határt.

a menedékplatyhelminták meghatározása