A parazita gombák szerepe,
Tartalom
Többsejtű gombák és zuzmók Az ősi gombák színtestjeiket elvesztett ostoros egysejtűekből alakulhattak ki. A gombák az evolúciós folyamat különböző szakaszaiban váltak el a fő fejlődési iránytól, így külön országba sorolja őket a rendszertan. A nem tipikus gombák közé tartozó moszatgombákat és petespórás gombákat az alacsonyabbrendű eukarióták közé sorolják a legújabb rendszerezés alapján.
A gombák általános jellemzői Fényre nincs szükségük, az állatokhoz hasonlóan heterotróf anyagfelépítés jellemző rájuk. A szerves vegyületeket úgy veszik fel, hogy emésztőenzimeiket a sejtjükön kívülre juttatják, majd az elemeire bontott tápanyagokat felszívják.
5. Többsejtű gombák és zuzmók | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
Táplálkozás szempontjából több csoportra oszthatók. Vannak elhalt szerves anyagon élők szaprofitákélősködők paraziták és más élőlényekkel együtt élő szimbionta gombák. A gombáknak vannak a többsejtű állatokra és növényekre is jellemző tulajdonságaik.
Állatokra jellemző sajátosságuk, hogy a szénhidrátokat glikogén formájában tartalékolják.
Sejtjüket kívülről kitintartalmú sejtfal borítja. Növényekre jellemző sajátosságuk, hogy a zsírszerű tartalék anyaguk a növényekben is előforduló olaj.
Ecsetpenész
A valódi gombák helyváltoztatásra nem képesek. Testfelépítésük Testfelépítésükre a telepes-fonalas szerveződés jellemző. A gombafonal hifa sokmagvú sejtjei szövedéket micéliumot alkot, amely átszövi az adott területet, így használja fel az ott található vizet és a szerves anyagot.
A gombafonalak szövedéke micélium tenyésztestet vagy termőtestet képezhet. Tenyésztestnek nevezzük azt a micéliumot, amely a vegetatív fejlődés szakaszában van, vagyis növekszik és anyagokat halmoz fel, így készül fel a termőtest létrehozására. Termőtestnek nevezzük a gombafonalak szorosan elhelyezkedő, fajra jellemző formájú tömegét, amely a spórák kialakulását, a szaporodást biztosítják.
Szaporodásuk Ivartalanul és ivarosan is szaporodnak. Ivartalanul bimbózással vagy spóraképzéssel szaporodnak.
Account Options
A hifák gombafonalak képesek egyesülni, ami lehetővé teszi az egyszeres genetikai állományú sejtmagok összeolvadását, így a kétféle sejtmag anyaga keveredik diploid génkészlet jön létre. A keveredő tulajdonsággal rendelkező magok számfelező osztódással 8 spórát tartalmazó tömlőt vagy 4 spórát tartalmazó bazídiumot hoznak létre.
A tömlő és a bazídium ivaros folyamat eredményeként keletkező hifavég, melyben kettős genetikai állományú diploid sejtekből meiózissal számfelező osztódással egyszeres genetikai állományú haploid spórák jönnek létre. A gombaspórák megfelelő nedvesség, hőmérséklet és tápanyag hatására fejlődésnek indulnak.
A kalapos gombák fonalaiból kialakult termőtest először tojás formájú burokban emelkedik a a parazita gombák szerepe fölé, majd a tönk és a kalap is láthatóvá válik. A kalapos gombák termőtestének fejlődése forrás: gombanet. Boszorkánygyűrűt alkotó gombák fotó: Onderwijsgek wikimedia. A prokariótákkal együtt lebontóként vesznek részt az anyagforgalomban.
- ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék
- Eszköztár: Lebontó gombák A gombafajok többsége lebontó szaprofiton szervezet.
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Milyen szék férgekkel
Vannak olyan gombafajok, amelyek oxigénhiányos közegben bontják a szerves anyagokat, így erjedést idéznek elő. Az erjedés során keletkező vegyületeket ízük, hatásuk miatt az emberiség hasznosítja az élelmiszerek előállításánál is. Többféle sajt, kefír eltérő zamatát is gombák okozzák.
A gombák a növényekkel, állatokkal egyaránt képesek szimbiózisban élni. A növények hajszálgyökereinek felületét megnövelik a gombafonalak, így a gazdanövény több vizet és ásványi sót tud felvenni.
A gomba pedig kész szerves anyagot kap a gazdanövénytől, melyet az a fotoszintézis során állít elő. A gombák között nagyszámban fordulnak elő növényeken, állatokon és emberen élősködő parazita fajok is.
A növények megbetegedésének többségét gombaparaziták okozzák, melyek közül eddig több mint fajt írtak le. Napjainkban körülbelül gombafajt ismerünk, melyek közül a többsejtűek fontosabb rendszertani csoportjait vázoljuk. Az egysejtű gombaszerű eukarióta élőlények fajszáma a tudósok becslése szerint egymilliónál is több lehet, melyek többsége még felfedezésre vár.
A gombák rendszerezésénél elsősorban a a parazita gombák szerepe módját a parazita gombák szerepe figyelembe.
