Gyurusfergek torzse. Orvosi pióca
Tartalom
Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói.
Gyűrűsférgek keringése
Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít. Elhalt szerves maradványokkla gyurusfergek torzse. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A földigiliszta teste hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik. Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb. Szine barnás-vöröses. A Gyurusfergek torzse eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai.
- A gyűrűsférgek törzse
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.
Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban. Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon nehéz őt onnan kihúzni. A test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész - a nyereg.
Földigiliszták
A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet. Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei ősi gyógyszer a paraziták számára nagyszámú mirigysejtet találunk.
Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán. A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót. Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől.
Gyűrűsférgek
Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk. A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes.
Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban. Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják gyurusfergek torzse következő testszakasz megnyúlt gyűrűit. Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre vagy hátra.
Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük. A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, gyurusfergek torzse a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre.
6.5. Gyűrűsférgek
A testüreg végzi a test megtámasztását. Az enzimek hatására a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. A gyürűsférgek gyurusfergek torzse lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék.
A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot.
A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában. Gyurusfergek torzse A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni. Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll.
A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből.
A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot.
A hasdúclánc gyurusfergek torzse párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll.
Navigációs menü
Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez gyurusfergek torzse ideg fut le. Az utóbbiak képezik a gyurusfergek torzse vagy perifériás idegrendszert. A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek.
A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által a féreg csak a fényt és gyurusfergek torzse tudja megkülönböztetni.
Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák.
A gyűrűsférgek törzse Eszköztár: A gyűrűsférgek szelvényezett felépítésű gyurusfergek torzse, testük szabad szemmel is jól láthatóan hasonló részekre, úgynevezett szelvényekre tagolódik. A gyűrűsférgek bőrizomtömlővel mozognak, és nyálkás bőrükön keresztül lélegeznek. Bélcsatornájuk három szakaszra, elő- közép- és utóbélre tagolódik. Két nyílása a szájnyílás és a végbélnyílás. Az előbél feladata a táplálék felvétele, aprítása, átmeneti tárolása.
Az elülső testrész pár szelvényében hím ivarszerveket az ábrán sárgávalaz utánuk következőkben női ivarszerveket az ábrán feketével találunk. Az ilyen felépítés lehetetlenné teszi az önmegtermékenyítést, párosodniuk kell. Amikor a fejlődés befejeződik a burok megreped és előbújnak az apró földigiliszták.
- Az apicomplexan parazitálja az embereket
- Biológia - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- A gyűrűsférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
- Gilisztahajtó gyógyszer gyerekeknek
- Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
- Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
Az gyurusfergek torzse fejlődést közvetlennek nevezzük, mert nem megy végbe nincs közbevetve semmilyen más fejlődési állomás, és a kikelő egyed nagyon hasonlít a kifejlett állatra.
A földigiliszta fontos szerepet játszik a talajképzésben, amit elsőként Charles Darwin fedezett fel. Ez azzal függ össze, hogy a földigiliszta hosszú járatokat váj a talajban találtak földigilisztajáratot 8 m mélyen a földfelszín alatt is.
Az ilyen járatoknak köszönhetően a levegő és a víz a benne oldott tápanyagokkal gyurusfergek torzse eljut a növények gyökérzetéhez. Megjegyzendő, hogy 1 m2-nyi felszín alatti talajban a gilisztajáratok összhossza elérheti a 8 km-t.
Azzal, hogy a földigiliszta járatokat fúr, porhanyítja, fellazítja a talajt, elősegítve gyurusfergek torzse gyökerek növekedését még a tömör például agyagos talajokban is. A földigiliszta megmozgatja a talajt, amikor az alsó rétegeket felülre, a felsőket pedig alulra viszi.
Gyűrűsférgek – Wikipédia
A földigiliszták egyedszáma hektáronként elérheti akár a több gyurusfergek torzse. Gyurusfergek torzse is látszik, hogy a földigiliszta jelenléte növeli a talaj termékenységét, egyúttal azt is jelzi, milyen a talaj állapota. Jelenleg az a helyzet, hogy a földigiliszta védelemre szorul, ugyanis csökkenhet az egyedszáma a műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazása következtében.
Nyolc földigilisztafajt bejegyeztek az egykori Gyurusfergek torzse Vörös Könyvébe, kettő pedig Ukrajna Vörös Könyvében szerepel. Nadályok osztálya. Az osztály képviselői édesvizekben, tengerekben, egyes esetekben a szárazföldön elterjedtek. Vannak közöttük apró állatkákkal férgekkel, puhatestüekkel táplálkozó és a gerinces állatok vérét szívó ragadozók.
A nadályok testén akárcsak a kevéssertéjűekén alig találni sertéket. Kívülről vastag kutikula borítja bőrüket, amin jól kivehetők a gyűrűk.
Gyűrűsférgek törzse
Érdekes, hogy ez a gyűrűzet nem felel meg a belső szelvényezettségnek. Nyereg nem fedezhető fel rajtuk. A nadályokra az jellemző, hogy két szívókájuk van: az elülső, amelynek alján a szájnyílás található, és a hátsó. Ebbe az osztályba tartozik az orvosi pióca, amely a nevét onnan kapta, hogy a gyógyászatban alkalmazzák a véredények megbetegedésekor például trombózis eseténmagas vérnyomás kezelésére.
Ez úgy történik, hogy gyurusfergek torzse nadályokat a beteg testének meghatározott részére helyezik, ahonnan az állatka kiszívja a vért, amelynek pótlására a belső szervektől megindul a véráram, így csökken a vérnyomás, a páciens állapota javul. Ezen kívül van még gyurusfergek torzse fontos dolog: a pióca nyálmirigyei egy igen értékes anyagot, hirudint termelnek, ami gátolja a véralvadást. A sebhely, ami a pióca szívókájának tapadási helyén képződött, hosszú ideig nem heged be.
A gyűrűsférgek
A hirudin elősegíti a véredényt elzáró és a normális vérkeringést akadályozó alvadék tromb felszívódását. Napos, meleg időben a part közelében les zsákmányára. Rejtekhelyéről az áldozat által keltett vízmozgás csalja elő. Keskenyebb testvégének tapadókorongjával ráakaszkodik a gerincesekre.
Tágulékony bélcsatornájában saját testsúlyának ötszörösét is meghaladó vérmennyiséget képes tárolni, melynek gyurusfergek torzse fél évig is eltarthat. Nyár elején az orvosi pióca a vízpart talajába rakja petéit.
Tartalomjegyzék
A petéből kikelő, átalakulás nélkül fejlődő kis piócák a következő tavasszal visszatérnek gyurusfergek torzse vízbe, és folytatják szüleik élősködő életmódját. Napjainkban az orvosi piócák száma a mocsarak lecsapolása és a túlzott gyűjtés miatt csökken A nadályok hermafroditák. Párosodás után a petéket egyes fajok a talajba rakják pl: orvosi piócamások a hasi oldalukhoz tapasztják.
Sok faj petéit védi nyálkaburok kokon. Ellenőrző kérdések: Hol élnek a kevéssertéjűek? Hogyan alkalmazkodtak az életterükhöz?
Az ábra alapján ismertesd a földigiliszta a emésztőrendszerét.
