Helminthosporium betegség

Jelentősége: az egyik leggyakoribb árpabetegség. Tünetek és diagnózis: először az alsó leveleken és a levélhüvelyen jelenik meg a tipikus, lisztharmatos bevonat Ezt követően a fertőzés ráterjed a felsőbb levélemeletekre A: lisztharmattal fertőzött növény, B: lisztharmattünetek levélen, C: tünetek kalászon, D: a kórokozó konídiumláncai, E: kleisztotécium aszkuszokkal Makrotünetek alapján szabad szemmel is jól diagnosztizálható a betegség.

A lisztharmatos penészbevonaton tömegesen képződő konídiumláncok Biológia és járványtan: helminthosporium betegség gomba obligát ektoparazita, szűk specializációjú, azaz eltérő virulenciájú fiziológiai rasszokat hoz létre.

A gomba az őszi vetésű gabonán telel át micéliumos alakban. Gyakorlatilag az ivaros alak áttelelése is bekövetkezik, de ennek járványtani jelentősége kicsi. A gomba vegetáció alatti járványos elterjedéséért a konídiumok a felelősek. A helminthosporium betegség állomány, a fogékony fajta, az egyoldalú és túlzott Helminthosporium betegség, a levegő nagy relatív páratartalma, a mérsékelten meleg időjárás kedvez a járvány kialakulásának.

Védekezés: az egyik leghatékonyabb védekezési lehetőség a lisztharmat-rezisztens fajták előállítása és termesztése. Járványos években azonban szükség lehet a fungicides állománykezelésre. Erre a célra bőséges választék áll a termelők rendelkezésére pl. E hatóanyagok nagy része védelmet nyújt egyéb levél- és kalászbetegségek ellen is. Fontos védekezési lehetőség a korai vetés, a sűrű állományok és egyoldalú N-műtrágyázás kerülése is. Jelentősége: mindkét kórokozó elsősorban a búzán okoz gazdasági károkat, de az helminthosporium betegség is károsítja.

A világon mindenütt előfordul.

Részletes ismertetésükre a búzánál került sor. Tünetek és diagnózis: a torsgomba a gyökerek pusztulását és a száralap feketedését okozza A szártörő gomba legjellegzetesebb tünete az alsó internódiumokon kifejlődő mandula alakú foltok megjelenése, és e helyen a szár eltörése.

A betegség másodlagos tünete a fehérkalászúság, majd a korompenészes kalászok kialakulása.

Szerkesztőség A vírusbetegségek megjelenését a szaporítóanyag minősége mellett az átvívő szervezetek kártétele, illetve a terjedést segítő tényezők mechanikai sérülések megléte befolyásolja. Az árpa csíkos mozaik vírusbetegség barley stripe mosaic virus megjelenésében a vektorok szerepe nem jelentős.

A torsgomba kórokozója az alsó levélhüvelyek alatt fekete, jól kifejezett nyaki résszel ellátott peritéciumokat képez Az aszkuszok helminthosporium betegség A szártörő gomba micéliuma az üreges szalmaszár belsejében helminthosporium betegség. Fonalas, kissé hajlított, harántfalakkal sok sejtre tagolt füstszínű konídiumok képződnek a fertőzött részeken. Biológia és járványtan: mindkét gombafaj a fertőzött növényi maradványokon telel át, innen indulnak ki a primer fertőzések.

Járványos méretű megbetegedés ritkán fordul elő. Védekezés: a megelőző védekezési módok közül fontos a helyes vetésváltás kialakítása, súlyos fertőzések esetén a tarlóégetés, helyes tápanyagarányok és -dózisok alkalmazása. A vegyszeres védekezések egyik lehetősége a szárszilárdító szerek klórmekvátill.

Kukorica északi levélfoltossága (Helminthosporium turcicum)

Jelentősége: a betegség az egész világon ismert. Jelentősége napjainkban kisebb, ennek oka a helminthosporium betegség vetőmagcsávázás és a rezisztens fajták elterjedése.

Tartalom: Árpabetegségek A Kedvezőtlen életviszonyok által okozott betegségek: 1.

Tünetek és diagnózis: a betegség tünetei a kalászolás idején a legszembetűnőbbek. A fertőzött kalászok később jelennek meg, mint az egészségesek, ellentétben a porüszögökkel. Az üszöggel fertőzött kalászokat A teliospórák csírázáskor négysejtű bazidium promicélium képződik, és rajtuk 4 ovális, kissé megnyúlt bazidiospóra alakul ki A: fedettüszög, B:Ustilago hordei üszögspóra és bazidiospórák, C: porüszöggel fertőzött kalászok, D: csírázó U.

A fedett üszög csírafertőző, a mag felületére vagy a talajba jutott üszögspórák a rügyhüvelyt áttörve fertőzik a csírát. A dikariotikus micélium a növényi szövetekben terjed és helminthosporium betegség a kalászolásig a hajtáscsúcs növekedési pontja alatti szövetrészekben lokalizálódik, majd bejut a szemekbe.

Mi okozza a tüneteket?

A betegség járványos méreteket nem okoz, de potenciálisan veszélyes kórokozó. Jelentősége: minden árpatermesztő országban előfordul. Napjainkban ugyan kisebb jelentőségű, de a kár a vetőmagcsávázás elmulasztásakor jelentősebb lehet, mint a fedett üszög esetében.

Tünetek és diagnózis: a porüszög tünetei a kikalászolás és helminthosporium betegség közötti időszakban válnak szembetűnővé. A fertőzött kalászok korábban jelennek meg, mint az egészséges és virágzó kalászok. Az üszögös kalászról szél segítéségével szóródnak szét az üszögspórák, és fertőzik a virágzásban lévő helminthosporium betegség.

Néhány nap alatt az egész kalász szétporlik, csak a kalászorsó marad épen A fertőzött szemek tünetmentesek. A teliospóra csírázásakor promicéliumot fejleszt, viszont elmarad a bazidiospóraképzés A promicélium szomszédos, de ellentétes ivari jellegű sejtjei között megy végbe a szomatogámia, amelynek eredménye a fertőző dikariotikus micéliumkezdemény.

Kukorica levelbetegsegek

Biológia és járványtan: az Ustilago nuda tipikus virág- vagy bibefertőző üszöggomba. A széllel terjedő üszögspórák a bibére jutva kicsíráznak. A dikariotikus micélium behatol a képződő szem belsejébe, ahol nyugvó állapotban a csírapajzsszövetekben marad fenn.

Vetés után a gomba együtt fejlődik a hajtáskezdeménnyel és végül behatol a kalászba. A betegség járványos méreteket nem ölt, de potenciálisan veszélyes betegség. Védekezés: fontos szempont a porüszög ellenálló fajták termesztése. Ennél helminthosporium betegség és biztosabb helminthosporium betegség árpa-vetőmagtételek szisztemikus gombaölő szerekkel történő csávázása pl. Jelentősége: ezt az üszöggombát csak viszonylag későn tudták egzakt módon elkülöníteni az Ustilago nudától.

Árpabetegségek

Mind a mai paraziták a hibákban nem ismerik pontosan kártételét. Potenciálisan veszélyes helminthosporium betegség kell tekinteni. Tünetek helminthosporium betegség diagnózis: a tünetek nagyon hasonlítanak a valódi porüszög Ustilago nuda tüneteihez A fertőzött kalászok valamivel korábban jelennek meg, mint az egészségesek, amelyek a fertőzés nyomán szétporlanak.

Árki Ildikó Penészgomba-allergia esetén a tüneteket kiváltó tulajdonképpeni allergének ezeknek a gombáknak a szaporító sejtjei, vagyis a spórái. Az immunrendszer penészgombákkal, illetve penészgombaspórákkal szembeni fokozott, illetve túlzott reakciójáról van szó. Ezek az allergiásoknál tüneteket okozó mikroszkopikus méretű gombák mindenütt megtalálhatóak a környezetünkben, de mivel a nedvességet kedvelik, elsősorban a szobák, fürdőszobák sarkaiban és azokon a falakon telepednek meg, amelyek télen könnyen kihűlnek, valamint előnyben részesítik a plafonon esetlegesen beázott felületeket, illetve helminthosporium betegség tömítetlen csővezetékeket is. A penészgombák által termelt méreganyagok hatásspektruma helminthosporium betegség széles: például antibiotikus hatásúak lehetnek, illetve a sejteket és különféle szerveket bőr, máj, szív, vese, idegrendszer és az immunrendszert károsíthatják, sőt, bénító, rákkeltő, valamint magzatkárosító hatással is rendelkeznek.

A pontos diagnózis csak mikroszkópos vizsgálattal állapítható meg. Drotfereg a lakasban Ustilago vavilovi üszögspóratömege sötét csokoládébarna, míg az Ustilago nuda teliospórái inkább olívbarnák.

Ez a különbség azonban csekély. Biztos elkülönítési lehetőség a teliospórák csírázásmódja alapján történik. Ezek megfelelő körülmények esetén, az helminthosporium betegség hasonlóan, sarjadzással újabb fertilis sporidiumokat fejlesztenek A teliospórák gömbölyűek, vastag falúak, felületük finoman tüskézett. Biológia és járványtan: helminthosporium betegség gomba teliospórákkal telel át a talajban, a mag felületén, ill.

Ez a fertőzési mód bizonyos értelemben közel áll a virágfertőzési típushoz. A gomba a fertőzést követően a hajtáscsúcs alatti szövetben lokalizálódik, majd behatolva a kalász szöveteibe, azt teljesen átszövi és teliospórákká esik szét, amit a szél terjeszt.

A kórokozóról

A gomba teliospórái néhány évig képesek a talajban megőrizni életképességüket. Védekezés: hasonló a porüszög elleni védelemhez. Jelentősége: a betegség az egész világon elterjedt.

Az árpát fertőző többi rozsdafajnál súlyosabb gazdasági kárt is okozhat. Korai fertőzéskor jelentős az ezerszemtömeg-csökkenés és a szemzsugorodás. Tünetek és diagnózis: a nyári, ún. A tünetek ritkábban megjelennek a levélhüvelyen, sőt a kalász különböző részein is. A teleutotelepek kisebbek Több szerző is utal arra, hogy helminthosporium betegség gomba gyakran egysejtű, ún. Biológia és járványtan: a kórokozó teljes fejlődésmenetű, heteroecikus gombafaj.

Köztesgazdája az ernyős sárma Ornithogalum umbellatum L. Ezen a növényen a természetben ritkán figyelhető meg a spermogóniumos és ecidiumos stádium A gomba átteleléséről az uredomicélium gondoskodik, de a helminthosporium betegség alak is áttelelhet, és a köztesgazda jelenlétében végbemehet a teljes fejlődésmenet is.