Mi a férgek a földön. Már a szomszédunkban a méteres ragadozó féreg! | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar
Tartalom
Már a szomszédunkban a méteres ragadozó féreg! Európában teljesen idegenhonosnak számítanak.
Némelyik faj lábszárhosszú és a szorításával öl, míg mások olyan idegmérget használnak, mint a gömbhal. Mivel a föld alatt élnek és legtöbbjük nem extrém méretű, ezért sokáig nem szenteltek nekik nagyobb figyelmet.
Nem lopták bele magukat az emberek szívébe, de az a végtelenül sok gerinctelen állat sem, akiket szintén férgeknek neveznek, vagy a férgek közé sorolnak.
Mostanra azonban kiderült, hogy komoly veszélyt jelentenek a kalapácsfejű mi a férgek a földön a talaj gerinctelen élővilágárára. Bipalium kewense, amint gilisztát öl Fotó: Pierre Gros Ragadozó természetük okozza a legnagyobb aggodalmat, mivel nemcsak a meztelen csigákat, de a földigilisztákat is előszeretettel fogyasztják.
Márpedig utóbbiak nélkül egészen más lenne a talaj szerkezete - ha egyáltalán szerkezetről beszélhetnénk. A ragadozó laposférgek mi a férgek a földön a világ minden részén jól érzik magukat, de Európában teljesen idegen fajoknak számítanak.
Így nem tudjuk felbecsülni, hogy az itteni talajok élőközösségében mekkora kárt tudnak okozni. Bipalium vagum, az egyik legszínesebb faj Fotó: Sébastien Sant Külsejük összetéveszthetetlen: feltűnő színű, feketén csíkozott férgek, melyek hossza lábszárnyi lehet. Franciaországban először ban figyelt fel rájuk Jean-Lou Justine, a Francia Természettudományi Múzeum parazitológusa.
Teljesen ismeretlen fajnak bizonyult. Kis nyomozás után kiderült, hogy már több hasonló faj is befészkelte magát Franciország földjeibe" - meséli a kutató.
Felhívást tett közzé, hogy keresik ezeket a laposférgeket, mire pár év alatt több száz észlelésről küldtek be neki fotót, vagy magát az állatot.
Pokolbeli férgeket fedeztek fel a Föld mélyében Pesthy Gábor A most talált fonálférgek az eddig ismert legmélyebben előforduló soksejtű élőlények. Már viszonylag régóta ismert, hogy a földkéregben több kilométeres mélységben is vannak élőlények, úgynevezett extremofil szélsőséges körülmények élő baktériumok.
Például az egyik óvodában egy eső után több száz kis "kígyó" megjelenéséről számoltak be a rémült óvónők. Egy felágaskodó Diversibipalium multilineatum Fotó: Pierre Gros Az Ázsiából származó Bipalium kewense és Diversibipalium multilineatum vagy a Bipalium adventitium fajok ráadásul olyan bénító idegmérget is termelnek, mint a gömbhal.
Alapvetően a gilisztákat akarják mozgásképtelenné tenni vele, de ellenségeikkel szemben is bevethetik. Ami eddig kiderült róluk: a gilisztát körbetekerve lefogják, majd garatjukat kifordítva tetrodotoxin idegmérget és emésztőenzimet juttatnak belé, így az emésztés részben már a testen kívül megtörténik.
A laposféregek jellemzően hermafroditák - akárcsak a giliszták - vagyis két egyed találkozásakor mindketten képesek megtermékenyülni, de a Bipalium kewense ivartalan osztódással is képes megtöbbszörözni magát.
Bizakodásra ad okot, hogy a közönséges földigiliszta Ázsiában is honos faj. Ha ott nem tudta kipusztítani a ragadozó féreg, akkor erre Európában is megvan minden esély.
