Mint a következtetés
A következtetés, mint a logikai gondolkodás formája Eszköztár: Dedukció A dedukció az indukciónál jóval erősebb következtetési forma: a deduktív érvényesség azt jelenti, hogy egy következtetés nem lehet hamis, ha premisszái igazak.
A deduktív következtetés egy ha p, akkor q formájú kijelentés, melynek alapja egy mint a következtetés kijelentés, melyből a q premisszára következtetünk.
A következtetés természetesen jóval bonyolultabb is lehet a fentebbi legegyszerűbb logikai formájánál. Nézzük: a Ha tudok a piacon sóskát venni, sóskamártást fogok főzni.
A deduktív következtetések az általános felől haladnak a konkrétig, mint a következtetés az indukció a konkrétból próbál az általánosra következtetni. Ezért az indukció jellemző módszere a természettudományoknak, melyek tapasztalati tényekkel dolgoznak, a dedukció pedig az ún.
Indukció Meglehetősen általánosan elterjedt vélemény, hogy a gondolkodás nem más, mint probléma-megoldási készség. A probléma megoldása a gondolkodás intencionalitását feltételezi: tárgyra irányultságot, s ennek tudatát. Azt, hogy a gondolkodás egy konkrét célra irányul, s a megoldáshoz vezető utat keresi.
- Logika – Wikipédia
- Szalagféreg fegyvertelen lokalizációja
- Enterobiosis városi laboratórium
- Az ureaplasma antibiotikumos kezelése annak elkerülése érdekében
- Pszichológia | Sulinet Tudásbázis
A célt fel kell bontanunk további alcélokra,s esetleg ezeket is, míg rá nem bukkanunk a probléma megoldásának legkielégítőbb módjára. Például, ha mint a következtetés akarunk egy új autót, de történetesen nem születtünk gazdag embernek, akkor bizony magunknak kell megoldanunk a problémát.
Először is ki kell találnunk, hogyan tehetünk szert a megfelelő összegre alcéls ehhez milyen utak vezetnek álláskeresés — további alcéls végül milyen megtakarítási stratégia lesz alkalmas célunk eléréséhez.
Ehhez tehát szükséges az analizálás képessége: a probléma átlátása minden elágazásával együtt, s felbontása részproblémákra. Fontos azonban az is, hogy mentálisan hogyan képezünk le problémákat, milyen stratágiát alkalmazunk a megoldáshoz.
Az egyik lehetséges út a pillanatnyi állapot mint a következtetés a célállapot közötti különbség csökkentése: ahogy gyűlik a pénzünk, egyre közelebb kerülünk álmaink autójához. Másik eljárás a cél-eszköz elemzés: ki akarjuk iktatni azt a különbséget, ami pillanatnyi állapotunk és célunk között feszül, ez lesz pillanatnyi alcélunk. De az is általános stratégia, ha visszafelé haladunk célunk eléréséhez.
Mindezen eljárások többnyire nem igényelnek a hétköznapi ismereteket meghaladó tudást, s szinte minden problémára alkalmazhatók: ezért gyenge módszereknek nevezzük őket. Amint azonban valaki alaposabban elmélyül egy adott szakterületben, akkor ehhez már területspecifikus problémamegoldási stratégiákat kell kifejlesztenie.
Problémákat megoldó képességünkben nagy szerepet játszanak az indukció és a dedukció logikai műveletei, melyek gondolatmenetünk logikai szervezettségét jelentik: kijelentések között állapítunk meg bizonyos szabályszerűségeket.
Ugyanez játszódik le például az emlékezeti asszociáció során: eszünkbe jut, hogy le kellene nyírni a füvet, mint a következtetés az üzlet, ahol a mint a következtetés vettünk, erről a szimpatikus fiatalember, aki eladta nekünk…stb. A logikus gondolkodás azonban nagyobb és tudatosabb szervezettséget igényel: következtetni akarunk. Ebben az esetben a gondolatmenet az érvelés formáját ölti, melyben az egyik kijelentés egy tézis vagy következmény konklúziómelyhez el szeretnénk jutni.
Tartalomjegyzék
A többi kijelentés a tézis alátámasztója, vagyis a konklúzió premisszái. A következtetések lehetnek induktívak vagy deduktivak.
- Galandféreg gyakori kerdesek
- Következtetés A következtetés kutatása azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan érvelnek — nem a meggyőzés és a befolyásolás szempontjából, hanem csak az érvek helyességének szemszögéből —, és hogy vajon az emberi gondolatmenet mennyire hasonlít a formális logika által javasolt következtetésekhez.
- A platyhelminthes testterve
- Google – Vyhľadávanie kníh
Az indukció nem rendelkezik a dedukció feltétlenségével, ugyanakkor valószínűsége nem csekély: az ilyen kijelentéseket induktívan erősnek nevezzük. Az indukció pedig azt jelenti, hogy bizonyos tapasztalati, empirikus megfigyelésekből következtetünk általános szabályszerűségekre, igazságokra.
Navigációs menü
Ennek klasszikus példája: a, tegnap felkelt a nap b, ma felkelt a nap c, holnap is fel fog kelni a nap A nap újbóli feljövetelére vonatkozóan nincs semmi más bizonyosságunk, csak a tapasztalataink, a megszokás által indukált következtetés, mely azonban ez esetben igen erős. Jóval csalókábbak lehetnek azonban az olyan következtetések, mint pl.
5 ProFizika Számoljunk a forgatónyomatékkal!
Az indukció tapasztalati tényeket próbál általánosítani, melyek jókora segítséget nyújtanak a tudományos tapasztalatban és a milyen veszélyesek az emberekben a férgek? élet megszervezésében is, ám soha nem érik el a dedukció általánosságát.
Valószínűségeket fogalmaz meg, melyekben segítségünkre van az ún.
Az előbbi szerint a következtetés annál bizonyosabb, minél több tagja van annak az osztálynak, amelyre a következtetés vonatkozik. Az utóbbi szerint egy kijelentés valószínűsége nem lehet kisebb, mint e kijelentés más kijelentéssel vett együttes valószínűsége. Kapcsolódó információ.
