Paraziták a hibákban
Tüdőféreg emberben élő állaton keletkezett hibák Eszköztár: Betegség, parazita sérülései A betegségek, paraziták élősködők által okozott az ember fő helminth betegségei száma lányegesen nagyobb, mint a mechanikai sérüléseké.
A betegségek egy része csak közvetve, az állat lesoványodása következtében okoz minőségi paraziták a hibákban a bőrben romlik a bőr állása és tömöttsége. Közvetlenül bőrhibát nem okozó betegségek közül a lépfenét és a száj- és körömfájást kell veszélyességük miatt megemlíteni.
Lépfenét anthrax a lépfene bacilusa okozza.
A háziállatokon gyakori betegség, de a kórokozó iránt az ember is fogékony. A száj- és körömfájást vírus okozza.
Kevésbé veszélyes, mint a lépfene, de kellő elővigyázatosság ennél a betegségnél is szükséges. A sérülések közé sorolható továbbá a szemölcs, amelyet szintén vírus okoz, de a bőrön az már külsőleg is megállapítható hibát eredményez.
Egy parazita levele
Emellett még ide vesszük a himlőhelyeket, amiket a fertőző betegségek által okozott hibák közé soroljuk. A bőrgombásodást ugyancsak a fertőzéses eredetű bőrhibák közé sorolhatjuk. Az élősködők paraziták által okozott bőrhibák közül elsősorban a vargalégy által okozott hibát kell megemlíteni.
Ezek a lárvák távozása után bizonyos idő múlva begyógyulnak, azonban a lyukak helyén hosszú időn keresztül a bőr károsodott. Az élősködők által okozott bőrhibák másik nagy és jelentős részét a különféle atkák okozzák.
Az atkák közül is elsősorban a kullancsokat kell megemlíteni. Közvetett mechanikai sérülések A nyírási hibák a juhbőrök jellegzetes hibái. Legtöbbször a kézi olló gondatlan használata idézi elő, amikor az élő állat nyírása közben a bőrbe is belevágnak.
Seb keletkezik, ami — ha be is gyógyul — sérülésként meglátszik a készbőr barka felőli oldalán. Nyírási hiba keletkezhet a már lefejtett és tartósított nyersbőrön is, amikor a gyapjú eltávolításakor belevágnak a bőrbe, vagy át is vágják a gondatlan munkavégzés közben.
Betegség, parazita sérülései
A nyírási hibák kiküszöbölésére jól bevált a nyírás gépesítése, a konzervált bőrök esetében pedig a kémiai, vagy biológiai úton végzett gyapjtalanítás.
Ezt a megjelölést Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában a külterjes állattenyésztésben, a nagy csordákban nevelt szarvasmarhák, lovak megjelölésére használják az állattenyésztők. Az élő állat bőrére a csorda tulajdonosa tüzes vassal besütteti a paraziták a hibákban.
Ilyenkor égési seb keletkezik, a bőr rostszerkezete szétroncsolódik, és a seb begyógyulása után is látható marad. Tövis- tüske- vagy szögesdrót karcolás, szarvdöfés okozta barkasérülés szintén a vadbőrök, vagy legalábbis a szabadban nevelt állatok bőrének jellegzetes hibája. A járom- vagy a paraziták a hibákban az igás állatok bőrének jellegzetes hibái.
Az istállózással nevelt állatok bőrén hasonló jellegű sérülést az paraziták a hibákban megkötésére használt kötél vagy lánc okoz. A sebhelyeket, leütéseket, ostorcsapásokat szinten az élő állaton keletkezett mechanikai sérülések közé sorolhatjuk. A hízlalt, különösen a dúsított fehérjetakarmányon gyors hízlalásra fogott állatok bőrének rétegei a hízlalás alatt egyenetlenül vastagodnak meg és ennek következtében — főleg paraziták a hibákban nyakrészen — mély ráncok keletkeznek.
Ezeket sok paraziták a hibákban még a kikészítés folyamán sem lehet a bőrből eltávolítani.
Eszközökkel megszabadulni a parazitáktól
Ugyancsak az állatok táplálásával függ szorosan össze a bőrök ráncosságának másik fajtája, a ürességi ráncosodás. Ennek a jelenségnek oka az állatok rossz tartása és táplálása, esetleg betegsége következtében beálló lesoványodás.
A trágya- és a vizeletmarás az egyik legelterjedtebb nyersbőrhiba, amely az istállózott, belterjesen nevelt állatok bőrének a jellegzetessége.