Polychaete férgek fajai

Blogarchívum

C A forgósféreg  Sabella spallanzanii lakócsöve homokszemcsékből készül, tapogatói dupla spirált alkotnak Gyűrűsférgek törzse  Aimelida  Több, mint 11 ezer fajt foglal magában, amelyek tengerekben, édesvizekben és a talajban élnek. A gyűrűsférgek szervezettsége sokkal magasabb polychaete férgek fajai, mint a laposférgeké vagy az elsődleges testüreges állatoké.

• В обществе октопауков очень мало отбросов.
• Brehm: Az állatok világa / MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta)
• A vírusok parazitáinak testét tisztító tabletták
• Pikkelyes férgek – Wikipédia
• MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
• Не надеясь более прикоснуться к своему возлюбленному мужу, она не позволяла этому чувству отвлечь ее от ежедневной радости, которую ощущала, переживая его жизнь в Новом Эдеме.
• Soksertéjű gyűrűsférgek – Polychaeta | Határozó

Akárcsak a korábban vizsgált törzsek képviselőinél, a gyűrűsférgeknél is kétoldalas testszimmetria figyelhető meg.

Testük gyűrűsen szegmentált szelvényezettinnen a polychaete férgek fajai elnevezése. A gyűrűsférgek törzsének legtöbb képviselője a soksertéjűek Polychaetaa kevéssertéjűek Oligochaeta és a nadályok Hirudinea osztályába tartozik.

Soksertéjű gyűrűsférgek – Polychaeta

Most közelebbről a soksertéjűekkel ismerkedünk a Nereis vagy százlábúféreg példáján. Soksertéjűek osztálya. Ide közel 6 tengerekben élő fajt sorolnak, s csak egyes képviselőik honosak édesvizekben vagy a szárazföld nedves helyein.

A soksertéjű férgek a világóceán szinte valamennyi mélységi szintjén meg­találhatók. Közülük egyesek aktív helyváltoztatásra képesek annak köszönhetően, polychaete férgek fajai sörtenyalábos parapodiumaik vannak, amelyekkel kúszhatnak vagy úszhatnak például a nereida vagy a csendes-óceáni palolo.

Egyéb fajok homokféreg a homokos fenékbe vájt lyukakban élnek vagy olyan mésztartalmú kagylókat növesztenek, amelyeket algákhoz, sziklákhoz vagy más állatokhoz rögzítenek legfelső ábra.

Jellemzés[ szerkesztés ] A soksertéjűek igen régi és eredményesen fejlődött csoportot alkotnak.

A soksertéjű férgek képezik sok tengeri állat fő táplálékai. Sőt egyeseket közülük, mint például az 1 méteresre megnövő csendes-óceáni palolot, az ember is polychaete férgek fajai. A szaporodási időszakban a palolo óriási tömegben jön fel a fenékről és verődik össze a felszín közeli vízrétegben. A csendes-áceáni-szigetek lakói ekkor halásszák le ezt a fogyasztható férget.

Weird and wonderful deep-sea worms

Egy másik soksertéjű polychaete férgek fajai, a homokférget vagy csaliférget a horgászok használják csaliként. A gyürűsférgek testének hossza a milliméter törtrészeitől három méterig erjed, tagolását tekintve fejrészből, különböző számú néhánytól több százig terjedő gyűrűből álló törzsből és a végbélnyílást tartalmazó anális szelvényből tevődik össze.

Soksertéjűek – Wikipédia

A törzsi szelvényeken sörték polychaete férgek fajai. A tengeri gyűrűsférgeknél a sörték parapodiumokból nőnek.

A parapodiumok a soksertéjű férgek testszelvényeinek tagolatlan páros ki­növései, amelyeken a helyváltoztatásra szolgáló sörtenyalábok vannak. A kevéssertéjüeknek nincsenek parapodiumaik visszafejlődtek.

Helyükön sörtenyalábok vannak. Testtakaró A gyűrűsférgek kültakarója bőrizomtömlő, ami a testet védő vékony, de tömör kutikulából, egy hámsejtrétegből és két izomrétegből áll.

Soksertéjűek

Az utóbbit külső gyűrűs és belső hosszanti izmok rétegei képezik. Bőrük vála­déktermelő mirigyekben gazdag. Az elsődleges testüregesek törzsének képviselőitől eltérően a gyürűsférgeknek másodlagos testüregük vagy cölómájuk van. Az ezt kibélelő hámréteg mintegy válaszfalat képez a szelvények között, így azok belső üregei egymástól elkülönültek.

MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta)

A válaszfalak védőfunkciót látnak el, például amikor a testburok szétszakad, akkor megakadályozzák az üregfolyadék elvesztését. Emésztőrendszer A gyűrűsférgek emésztőszervei a test fejvégén lévő szájnyílással kezdődnek, ami a végbélnyílással végződő bélbe vezet.

A bél elülső része garatra, nyelőcsőre és gyomorra tagolódik. A nyelőcső a táplálék felhalmozására szolgáló begyet képezhet. A gyomor izmos falú, benne történik ugyanis paraziták a vékonybélben táplálék feldarabolása. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik.

• Fő jellemvonásuk, hogy minden szelvényükön egy pár oldalt kiálló lábcsonk: parapodium képződik; ezeken helyezkednek el a mesteri alkotású sörték, rendszerint több kötegben.
• Olcsó készítmények helmintákhoz

Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék.

Navigációs menü

A vér funkciója: szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot. A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában.

A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A gázcsere a testtakarón át történik. Sok tengeri gyürüsféregnél fejlődött ki kopoltyú, ami nem más, mint a parapodiumfal elvékonyodott része.

Fő jellemvonásuk, hogy minden szelvényükön egy pár oldalt kiálló lábcsonk: parapodium képződik; ezeken helyezkednek el a mesteri alkotású sörték, rendszerint több kötegben. A soksörtéjűek, igen kevés kivétellel, rendszerint vált ivarúak. A fiatal nemzedék meglehetősen bonyolult metamorphosison megy keresztül. Ez a rend fajokban rendkívül gazdag, olyannyira, hogy családot is negyvennél többet különböztetünk meg a rend keretében. A famíliáknak egyik sorát mint szabadon élő soksörtéjűeket: Errantia, állították szembe a többi helyhez kötött: Sedentaria, illetőleg csőlakó: Tubicola csoporttal.

Idegrendszer A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot. A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll. Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók.

A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le. Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert.