Típusú lapos paraziták
Tartalom
Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles.
Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz. Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi — elsősorban a nedves talaj biztosította — körülményekhez. Az életmódjuk nagyon változatos.
Account Options
Ragadozók, szaprofiták, külső és belső élősködők, sőt a moszatokkal szimbiózisban élők is megtalálhatók közöttük. Testfelépítésük közös jellemzője az egyrétegű hám kültakaró , melyen életmódtól függően vékonyabb vagy vastagabb belső élősködőknél speciális szerkezetű kutikula lehet. Jellegzetes mozgásukat, a féregmozgást a bőrizomtömlő hozza létre. A táplálkozásukra a háromszakaszos bélcsatorna a jellemző a laposférgeknél csak kétszakaszos vagy elcsökevényesedik.
Az emésztésük a fejlettségtől függően vagy sejten belüli és kívüli, vagy csak sejten kívüli, az emésztőenzimeket a tápcsatorna falának mirigysejtjei termelik.
A gázcseréjük többnyire a testfelületen át , diffúzióval történik. Az anyagszállításuk nagyon változatos: az anyagok sejtről sejtre történő átadásától a nyílt keringési rendszeren keresztül a zárt vérkeringésig minden változat megtalálható. A bomlástermékeket vesécske típusú kiválasztószerveikkel a testüregből, a testfolyadékból távolítják el. Testük működését az egyes törzsekben különbözőképpen megjelenő, a hasi oldalon kialakult dúcidegrendszer szabályozza.
A szaporodásuk ivarosan, ivarsejtekkel történik. Hímnős és váltivarú képviselőik egyaránt előfordulnak. Jó regenerálódóképességüket kihasználva ivartalan módon kettéosztódással is szaporodhatnak.
- Начал .
- Итак, Макс прав, - Николь пыталась сдержать готовые пролиться слезы.
- Férgekből, lúgos termékekből
- Mik a leggyakoribb élősködők a testünkben?
Az egyedfejlődésük is nagyon változatos. A közvetlen fejlődés mellett — különösen a belső paraziták esetén — jellemző a több köztes gazdán keresztüli közvetett, átalakulásos fejlődés. Jelentőségüket mutatja, hogy hatalmas tömegben képesek elszaporodni, ami az ember számára előnyös, de hátrányos is lehet.
Számotokra már ismert, hogy az élősködő vagy parazita régiesen: élősdi egy másik faja gazdafaj egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik.
Az ember leggyakoribb parazitái a parazita férgek - helmintek. Ezen fertőzések népi elnevezése a gilisztásság. A parazita férgek közel faja képes megtelepedni az ember szervezetében. A legtöbbjük típusú lapos paraziták Laposférgek törzséhez vagy a Fonálférgek vagy Hengeresférgek törzséhez tartozik.
Laposférgek törzse. A laposférgek nevüket testük háti—hasi lapítottságáról kapták.
Laposférgek idegrendszere és érzékszervei
Jellegzetes szerveik alakultak ki. Testüregük nincs, szerveik közötti teret kötőszövet tölti ki. Kétszakaszos, egynyílású bélrendszerük szájnyílása a hasi oldal közepén található, és a garatban folytatódik. A méregtelenítő szereplők és szerepek szakasz dúsan elágazva — a bélüregben részben megemésztve — a sejtekig szállítja a tápanyagokat.
A gyermekek és a paraziták A parazita problémája napjainkban hatványozottan megnövekedett.
Az emésztés a bélfal sejtjeiben fejeződik típusú lapos paraziták, és a bélrendszer a test többi sejtjének adja át a hasznosítható molekulákat. Ebben a törzsben is a testfelületen át, külön légzőszerv nélkül zajlik a gázcsere.
Kiválasztásuk elővesécskével lángzósejtek, lásd a szervrendszereknél történik. Dúcidegrendszerük központja páros agydúcból és két hosszanti idegkötegből áll. Ezekből indul ki a környéki idegrendszer hálózata.
Általában hímnős állatok, többnyire belső megtermékenyítéssel. A laposférgek legősibb formáit az örvényférgek osztályában találjuk. Ezek az állatok édesvízben és tengerekben, esetleg nedves talajon szabadon élnek. Nevüket a kültakarón található csillók csapkodásával létrejött örvényekről kapták.
Blogarchívum
A ragadozó vagy szaprofita szabadon élő állatoknak az őseiből alakultak ki a leegyszerűsödött szervezetű laposférgek. A külső vagy belső élősködő mételyek, illetve a belső élősködéshez teljesen alkalmazkodott galandférgek.
A mételyek szájnyílásuk elhelyezkedésével és a szívógaratjukkal alkalmazkodtak az élősködéshez. A szájnyílásuk a test feji végén található, és az anyagok elszívását, a gazdaélőlényre való rátapadást segíti. Garatjuk izmos fala biztosítja a szívóerőt. Az ábra a májmétely félépítését és életciklusát mutatja be. Zöld színnel jelölik a zárt emésztőrendszert, aminek csak szájnyílása és szívógaratja van.
A barna csatornácskák szövevénye az ivari vezetékek, amikből vannak női és hím is, azaz hermafroditák.
Sütik használata
Ahhoz, hogy tovább haladjunk tisztázni kell pár fogalmat: Végső gazda - amelyben a parazita ivarosan szaporodik Köztes gazda - amelyben az élősködő fejlődik és ivartalanul szaporodik Az ivarérett ivarsejteket létrehozó májmétely a szarvasmarha májában telepszik meg ritkán emberben is - végső gazda. Az ivarsejtek típusú lapos paraziták után pete jön létre. A pete a széklettel együtt a szabadba kerül.
A következő fejlődési állomás csak akkor következik be, ha édesvízbe sodródik.
Itt a petéből kikelő lárva befurakodik egyes csigák testébe. A csiga testében a lárva több fejlődési állomáson megy át, és végül olyan lárvává alakul, amelyiknek farkocskája van és képes úszni. Ekkor kibújik a csigából.
- Paraziták gyors kezelése
- Emberi élősködők | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
- Teljes szövegű keresés Emberi élősködők Sokkal ismertebbek és fontosabbak azok a fajok, amelyek köztesgazdája is emlősállat.
- Собери всех остальных и подымайтесь наверх.
Keres egy vízi növényt, hozzátapad és burokkal vonja be magát. Várakozik a végső gazdára.
A szarvasmarha, amikor a víz közelében elfogyasztja a növény a rátapadt lárvával, az a belekben előbújik, befurakodik a májba és ivaréretté fejlődik. Mikor fertőződhet meg az ember májmétellyel?
Ha olyan mosatlan zöldséget, gyümölcsöt eszik, amelyik szabad vizek közelében nő, esetleg olyan rossz szokása van, hogy szeret fűszálat rágcsálni. Figyeljük meg a macskamétely életciklusát!
Ezen parazita végző gazdája lehet sertés, kutya, macska, de az ember is. A májban és az epeutakban telepszik meg. A végső gazda fenti állatok szervezetében ivaros szaporodás megy végbe, és pete alakul ki.
A pete a további fejlődéshez édesvízbe kell kerüljön.
A macska leggyakoribb bélférgei
Itt lárvák kelnek ki belőlük és befurakodnak egyes csigák testébe. Másik köztes gazdát keres, ami egy hal.
Speciális oldóenzimei "nyála" segítségével átfúrja magát a hal testén és burkot növeszt maga köré. Így várja, hogy a végső gazda szervezetébe jusson. Hogyan fertőződhetünk meg vele?
Emberi élősködők
Ha nem megfelelően átsült átfőtt típusú lapos paraziták fogyasztunk, a szervezetünkbe került lárvák ivaréretté fejlődnek és szaporodnak. A galandférgek teste leginkább egy hosszú szalagra emlékeztet. Közelebbről megvizsgálva láthatóvá válik, hogy a szalag kis szelvényekből áll össze hosszú lánccá. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége.
A "fej" egyben rögzítőszerv is, benne található az idegrendszer központja, rajta a szívógödrök, a horogkoszorú és tüskék.
A test ízeinek száma akár több ezer is lehet. Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működésű.
BIO-LOGIA: Parazita férgek
Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető. A többi szelvényben csak ivarszerveket és petéket találunk.
Az emberi emésztőrendszerben leggyakrabban előforduló élősködők Bányaféreg Típusú lapos paraziták duodenale és Necator americanus Az emberben élősködő kampósférgek közé két faj tartozik, az Ancylostoma duodenale és a Necator americanus. Az ilyen típusú élősködők kb. Széles szájnyílásukban meszes fogszerű képződmények vannak, a férgek ezekkel sértik fel a bél falát, ami lehetővé teszi, hogy a bél ereiből vért nyerjenek. A kampósférgek egy kisebb része, amelyek elsősorben állatokat fertőznek meg, de az ember élősködőjévé is válhatnak A.
A galandférgek olyannyira alkalmazkodtak a más élőlény szervezetében való létezéshez, hogy még emésztőszerveik is visszafejlődtek és eltűntek. A tápanyagokat, az oxigént a teljes testfelületen át veszi fel. Az érett szelvények sorban leszakadnak a féreg testéről és a típusú lapos paraziták felhalmozódott petékkel a gazda székletével együtt a szabadba kerülnek. Ott betokozódnak- "borsóka" lárvává alakulnak.
A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet. Petéje is képes fertőzni az embert, ekkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki.
- Felsorolja a hemoparazitákat
- A férgek leghatékonyabb gyógymódja
- Нет, - усмехнулась Николь.
- csepel-sziget.hu - A macska leggyakoribb bélférgei
A legveszélyesebb galandférgek közé tartozik a szarvasmarha-galandféreg simafejű galandféreg és a sertés-galandféreg horgasfejű galandféreg. Hogyan fertőződhetünk meg velük? Ha nem megfelelően átsült átfőtt sertés vagy marhahúst borsókás húst fogyasztunk.
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése.
A gyógykezelés szempontjából talán a legnagyobb problémát okozó féregfertőzés kórokozója a háromtagú galandféreg Echinococcus granulosusmely mm hosszú, főként kutyákban él. A külvilágba szóródó peték bekebelezésével fertőződnek a szokványos köztigazdák sertés, juh, szarvasmarhaalkalmilag az ember is. A fertőzés leggyakrabban a gyermekkorban következik be.
A petékből a vékonybélben kelnek ki a lárvák, melyek a bélfalat átfúrva, elvándorolnak típusú lapos paraziták különböző szervekhez. Rendszerint a májban vagy a tüdőben ritkábban a csontokban és az agyban telepednek meg, majd folyadékot tartalmazó, vastag falú tok, tömlő ciszta képződik körülöttük. A tömlő növekedése nyomási tüneteket és az érintett szerv szövetének izgalmát okozhatja.
A tömlő el is meszesedhet, de típusú lapos paraziták nem jelent automatikusan elhalást. A típusú lapos paraziták falának megrepedése, és a belsejében található testidegen fehérjék érintkezése a gazdaszervezet típusú lapos paraziták, életveszélyes, allergia-szerű reakciót anafilaxiás sokkot eredményezhet. A férgek anyagcserét is folytatnak, és a vékonybélen át felszívódó anyagcseretermékeik toxikusak, tehát károsak az emberi szervezetre.
A bélben, a gyomorban gyulladásos folyamatok indulhatnak be, és ez gyomor- és bélgörcsöket okoz. Mellette hányás, szédülés, fejfájás, epileptikus rohamok is jelentkezhetnek, valamint lecsökken a vörösvértestek száma.
Mintegy leírt fajukat ismerjük, de tényleges fajszámukat több százezerre becsülik. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: élősködők és szabadon élők. Megtalálhatóak a tengerekben, a félig típusú lapos paraziták és édesvizekben, szikes vizekben, mohapárnákban, talajokban, avarban, trágyában stb.