Vektor által terjesztett paraziták, BAYER FARM HASZONÁLLAT PORTÁL - A haszonállatok vektorral terjedő új betegségei
Tartalom
A fertőzéstől való mentesítés A fertőző betegségek fogalma, a fertőzés forrásai, a fertőzés megeredésének a feltételei Fertőző infectiosus betegségeknek nevezzük azokat a bántalmakat, amelyeket alacsonyabb rendű kórokozók vírusok, baktériumok, gombák, paraziták magasabb rendű szervezetekben emberben, állatokban okoznak. A paraziták okozta betegségeket könyvünkben nem tárgyaljuk, ezekkel a parazitológia foglalkozik.
A fertőzés forrásai és a fertőződés módjai A fertőző betegségek kialakulásának két alapvető feltétele van, a fertőző anyag felvétele expozíció és a fertőződött szervezet fogékonysága diszpozíció. A fertőző anyag forrása — kevés kivételtől eltekintve — mindig fertőzött állat vagy ember, amelyből közvetlenül vagy a külvilág közvetítésével jutnak át a kórokozók az újabb fogékony gazdába.
A fertőzött állat a kórokozót rendszerint különféle váladékaival bélsárral, vizelettel, nyállal, ondóval stb.
Közvetlen átvitelen a két állat szöveteinek az érintkezése következményeként létrejött fertőzést értjük pl. Közvetett fertőzés alkalmával a beteg vektor által terjesztett paraziták váladékaival fertőzött szennyeződött takarmány, ivóvíz, alom, talaj, por, eszközök, más állatok és az ember stb.
Lényegében közvetett fertőzés a kiköhögött permet cseppfertőzés útján aerogén vektor által terjesztett paraziták terjesztett fertőzés is. Az aerogén fertőzés következményeként egyszerre sok állat betegszik meg és a fertőzés vektor által terjesztett paraziták terjed influenza, Haemophilus-fertőzések. Az aerogén fertőzés során a cseppecskék átmérőjétől függően a kórokozó bejuthat közvetlenül a tüdőalveolusokba 5 µm-nél kisebb partikuláka légcsőbe 5—10 µm közötti részecskék vagy már az orrüregben fennakad 10 µm-nél nagyobb részecskék.
Mi az a leismaniasis? Hogyan terjed?
A közvetett fertőzésátvitel speciális módja az ízeltlábú vektorok kullancsok, szúnyogok stb. Valódi vagy biológiai vektorokról beszélünk, ha az ízeltlábúban a kórokozó el is szaporodik. Ilyen esetekben a kórokozó rendszerint transzovarialisan az utódokba is átjut, s a fertőzés az ízeltlábúakban nemzedékeken keresztül fennmarad pl.
Ezzel szemben mechanikus vektorokról beszélünk, ha kórokozót az ízeltlábú a szájszerveihez tapadt vérrel, szövetnedvekkel mechanikusan viszi át anélkül, hogy az benne elszaporodna pl.
Lehetséges, hogy még nem hallott az ízeltlábú vektorokról? Ami ennél is rosszabb, különféle veszélyes betegségek kórokozóit olthatják át emberről emberre, állatról állatra sőt állatról emberre is. Az ízeltlábú élősködők terjesztette kórokozók által előidézett fertőző betegségek közé tartozik például a leishmaniózis és a Lyme-borreliózis, melyek emberben és kutyában is előfordulhatnak. Más betegségek például: babéziózis, erlichiózis vagy szívférgesség teljeséggel csak állati megbetegedéseket okoznak, elsődlegesen kedvenceink esetében.
A fertőzésátvitel irányát tekintve lehet vertikális és horizontális. Vertikális átvitel esetén a szülőkről, többnyire az anyáról jut át a fertőzés az utódra. Ennek egyik módja a germinatív fertőzés, amikor az ivarsejtek fertőzöttek.
Emlősökben germinatív fertőzés csak kivételesen fordul elő, mert a fertőzött csírasejtek rendszerint rövid idő alatt elpusztulnak, a madarakban viszont mind a különféle vírusok avian encephalomyelitis, fertőző bronchitis stb.
Vektor (járványtan) – Wikipédia
Gyakori a vertikális fertőzésnek egy másik változata, amikora magzat a méhenbelül, a placentán át fertőződik intrauterinalis vagy congenitalis, azaz méhen belüli vagyvilágra hozott fertőzés.
Tágabb értelemben vertikálisnak tekintjük azt a fertőzést is, amikor az újszülött az anyjától a tej útján fertőződik szarvasmarha-leukosis, maedi-visna stb. A horizontális fertőzés során a kórokozó az együtt tartott csoporttársakra terjed át direkt vagy indirekt úton. Azokat a fertőzéseket, illetve a következményükként kialakuló betegségeket, amelyeknek a kórokozói állatokról ideértve az emlősöket, madarakat, ízeltlábúakat stb.
A zoonosisokat járványtani jellegük alapján is csoportosítják. Az orthozoonosisok olyan fertőző betegségek, amelyek mind közvetlenül, mind pedig közvetve átterjednek állatról az emberre pl. A cyclozoonosisok olyan betegségek, amelyeknek a kórokozója valamilyen, többnyire ízeltlábú vektor által terjesztett paraziták közvetítésével terjed át állatról emberre kullancsencephalitis, Lyme-borreliosis stb.
Támadnak az ízeltlábú vektorok!
A metazoonosisok során a kórokozó sebfertőzés útján jut át az állatról az emberre sertésorbánc stb. Végül a sapronosisok olyan betegségek, amelyek során a kórokozó nem az állatokból jut át az emberre, hanem az állat és az ember közös természeti forrásból talajból, természetes vizekből stb. A kórokozó vektor által terjesztett paraziták való bejutásának a helyét a fertőzés bemeneti kapujának mondjuk.
Ez többnyire megfelel a természetes testnyílásoknak száj, orr, húgy- és nemi szervek vagy a tőgybimbócsatorna nyílása. Ilyenkor a fertőzési kaput orron át: intranasalis, szájon át: peroralis vagy a szervet emésztőszervi: enteralis, légzőszervi: respiratoricus jelöljük meg, amelybe a kórokozó behatol, esetleg a közvetítés módjára utalunk levegővel: aerogén, takarmánnyal: vektor által terjesztett paraziták, nemi érintkezéssel: sexualis, a tőgy vektor által terjesztett paraziták át: galactogen stb.
EDENext – Vektorok által közvetített fertőzések biológiája és a védekezés lehetőségei Európában
Behatolhat azonban a kórokozó a szem kötőhártyáján át conjunctivalisan vagy a bőrön át percutan is. Ez utóbbi a test hatékony védőtakarója, de ha sebzések megszakítják folytonosságát vagy nedvesség miatt fellazul a vektor által terjesztett paraziták, a kórokozók számára átjárhatóvá válik. A bőrön át megy végbe a vérszívó ízeltlábúak közvetítette fertőzés is.
Ezek vérszívás alkalmával juttatják a kórokozót pl. Az egyes kórokozók változatos kapukon át juthatnak a szervezetbe, de a fertőzési kapu gyakran meghatározó jelentőségű a betegség kialakulása szempontjából: pl.
Az arbovírusok és a legtöbb Rickettsia faj bőrön át jut be a szervezetbe. Előfordulhat, hogy egy fertőzésből kigyógyult szervezet ugyanazzal a kórokozóval újrafertőződik reinfectio vagy eltokolt gócból kiszabaduló kórokozó idéz elő további folyamatot exacerbatio.
Másodlagos szekunder fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozóval fertőzött szervezetben később más kórokozó is megtelepszik, és e két fertőzés a betegség kialakításában együttesen vesz részt.
Gyakran észleljük, hogy elsődleges vírusos fertőzést másodlagosan baktériumos fertőzés követ. Kórtani értelemben ilyenkor szövődmény komplikáció kialakulásáról szólunk.
- Fascioliasis és opisthorchiasis epidemiológia
- Amelyeknek nincsenek férgeik
Ez utóbbi esetben, a másodlagos, szövődményt okozó baktérium gyakran már a vírusos fertőzést megelőzően, epifitaként jelent volt a nyálkahártyák felületén pl. Kevert fertőzésről akkor beszélünk, ha több különféle kórokozó baktérium, chlamydia, vírus stb.
Parazitológia / Társállatok / Termékek / Ceva Hungary
A kórokozónak a szervezetbe való bejutása nem feltétlenül okoz betegséget. A fertőzés megeredése, azaz a fertőző betegség kialakulása számostényezőtől függ, így egyebek mellett a bejutott kórokozó fajától, virulenciájától, mennyiségétől, a bejutás helyétől és módjától, a vektor által terjesztett paraziták részéről pedig az állat fajától, korától, ellenálló képességétől stb. Végül a fertőző betegségek megeredését, lefolyását, a beteg és az elhullott állatok számát stb.
A kórokozó és a gazdaszervezet viszonya Az emlősök és a madarak, eltekintve a germinatív és az intrauterinalis fertőzés eseteitől, sterilen csíramentesen születnek, de a különböző mikrobák bejutása az újszülött szervezetébe már a születéskor megkezdődik. A születést követően az emésztőcsatornában, a légutakban, a húgy- és nemi utakban, valamint a bőrön kialakul az ún. Ez utóbbi főleg baktériumokból áll, de velük együtt bejutnak a szervezetbe különféle vírusok, gombák és paraziták is.
A szervezet normál mikroflórája néhány hét alatt kialakul, az élet során pedig csak lassan és kismértékben változik. A normál mikroflórára a szervezetnek tulajdonképpen nincs szüksége, mert a császármetszéssel elvett és csíramentes viszonyok között tartott és nevelt állatok izolált körülmények között tartva általában gyorsabban és jobban fejlődnek, mint a hagyományos körülmények vektor által terjesztett paraziták nevelt társaik.
Konvencionális körülmények között tartott állatokban azonban a normális mikroflóra kialakulása hozzájárul pl. Vektor által terjesztett paraziták baktériumok és a gazdaszervezet vektor által terjesztett paraziták lehet parazitizmus élősködésamikor vektor által terjesztett paraziták mikroba a gazdaszervezettől annak károsításával hasznot húz pathogen mikrobáklehet kommenzalizmus, amikor a mikrobák tápanyagaikat a gazdaszervezetből nyerik, de azt láthatóan nem károsítják pl.
Pathogenitas és virulencia. A baktériumoknak csak egy része kórokozó, többségük ártalmatlan, saprophyta. A kórokozók egy része obligát feltétlen pathogen, vannak azonban olyan baktériumok is, amelyek rendszerint jelen vannak a légutak vagy az emésztőcsatorna nyálkahártyáin, de betegséget csak akkor idéznek elő, ha a gazdaszervezet ellenálló képessége valamilyen okból csökkent.
Ezek a fakultatív feltételesen pathogen baktériumok. A kórokozó képesség mindig csak egy adott mikroba és a gazda viszonyában érvényes.
A parazita 1994 HUN [1080p] [Teljes film]
A kórokozókgazdaspektruma ugyanis tág határok között változik. Vannak széles gazdaspektrumú euryxen kórokozók, amelyek számos fajt képesek megbetegíteni pl.
Bacillus anthracis vagy aveszettség vírusamások gazdaspektruma viszont szűk stenoxen kórokozókcsupán egy vagy néhány fajt pl. A kórokozók támadóképességének a foka, azaz a virulencia, tág határok között változik. A különböző baktérium- és vírustörzsek között vannak magas virulenciájú, mérsékelten virulens és gyakran avirulens változatok is.
A virulenciát számos tulajdonság befolyásolja. A vírusok pathogenitasát meghatározó és a virulenciáját befolyásoló sajátságokról egyelőre igen keveset tudunk.
