Férgek tábláinak készítményei. Main navigation
Tartalom
A kártevõ talajlakó rovarok, és a védekezés lehetõségei Oldalszám: Férgek tábláinak készítményei Kártevők rovarok talajlakó Dr. Szeõke Kálmán A talajlakó kártevõk, drótférgek, cserebogár-pajorok, mocskos-pajorok szántóföldi és kertészeti kultúrákat férgek tábláinak készítményei veszélyeztetnek.
A drótférgek a közismert pattanóbogarak lárvái, melyek akár 30 mm hosszú, megnyúlt, hengeres testû lárvák, melyek a kelést követõen évig is a talajban fejlõdnek. Táplálékuk a növények gyökerei, gumói, hagymái. A megtámadott növényt a talajfelszín alatt károsítják, bennük csatornákat rágnak.
A károsodott, fejlõdésben lemaradt növény sárgul, vörösödik, majd elszárad.
A cserebogár pajorok sárgásfehér, vagy csont-fehér színû, meggörbült, kifejletten ujjnyi vastag lárvák. A cserebogarak közül a májusi cserebogár a legismertebb, mely száraz, meleg élõhelyeken három, ennél hidegebb talajokban négy évig fejlõdik.
Kártételük a talajfelszín alatti növényi részek odvasításából áll. Intenzív táplálkozásuk a megtámadott növény pusztulását okozzák. A kár akkor is jelentõs, ha a növény túléli, de a gumók, hagymák sérültek.
A burgonya legfontosabb kártevõi
Ugyanis az ilyen termés hasznosítása kétséges, mert az áru piacképtelen, és tárolhatósága sem megfelelõ. A mocskos-pajorok a sekély talajban fejlõdõ lepkehernyók.
Ennek megfelelõen a növények szárát, gyökerét, stb. Lárváik 30—40 mm-esre is megnõnek.
Egy alattomos kártevő: a drótféreg
A talajban ezek a mocskos, zsírfényû, meggörbült hernyók súlyos károkat okoznak. A megtámadott növény többnyire elpusztul, esetenként jellemzõen sárguló, hervadó tüneteket mutatva tengõdik. A vetési és felkiáltójeles bagolylepke kétnemzedékes, kifejlett hernyó alakban telel, de a hernyó tavasszal már nem táplálkozik. A tavasz végi, nyár eleji kártételeket már az új nemzedék hernyói okozzák. Az férgek tábláinak készítményei bagolylepke vándor természetû, nálunk nem telel át, de a tavasszal berepülõ nemzedékeinek hernyói a többi mocskos-pajorhoz megegyezõ kártételeket okoznak.
A talajlakó kártevõk közé sorolják a lótücsköt, ismertebb nevén a lótetût is.
- Paraziták az emberi epehólyag tünetei és kezelése
- Rengetegen tartanak kutyákat, macskákat otthonukban, nem is gondolnák, hogy ezek a háziállatok a legveszélyesebbek.
- Enterobiosis lehetséges iskolába járni
Ez a nagy termetû egyenesszárnyú rovar cm-esre is megnõ, járatait szerves anyagban gazdag pl. Ragadozó életmódú, ezért az itt elõforduló rovarokat fogyasztja. Ez alapján akár hasznosnak is mondhatnánk. Sajnos az általa okozott kár a haszonnál nagyobb, ugyanis járatkészítés közben az útjába kerülõ növények föld alatti részeit is átrágja, melyek ettõl elpusztulnak.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
A talajlakó kártevõk ellen szinte csak megelõzõ preventív módon tudunk eredményesen védekezni. Ugyanakkor azt sem árt tudni, hogy a vetési sorrendben a pillangósok, vagy kalászosok utáni férgek tábláinak készítményei, fõképpen a kapások férgek tábláinak készítményei tõlük. Jelenlétükrõl az úgynevezett talaj-felvételezéssel tájékozódhatunk.
Ez valójában abból áll, hogy a területen mintagödröket ásunk, és a gödrök talajában elõforduló talajlakó kártevõket férgek tábláinak készítményei.
A gödrök férgek tábláinak készítményei a táblán átlós irányban jelöljük ki, úgy hogy a táblát megbízhatóan reprezentálják. Az 1 × 1, vagy 1 × 0,5 m-es 1, vagy 0,5 m2-es alapterületû gödröket két ásónyom cca. A kapott adatokat átlagoljuk, és m2-re vetítve számítjuk ki.
A talajlakó kártevõk veszélyességi küszöbértékei a kártevõktõl drótféreg, cserebogár-pajorazok fejlettségétõl, és a termesztett növénytõl függõen is eltérnek. A talajlakó kártevõk veszélyességi küszöbértékeit az 1. A talajfelvételezés optimális idõpontja õsszel vagy kora tavasszal van. Az õszi felvételezés férgek tábláinak készítményei a nyár végén, kora õsz elején legyen, mert a talajlakó kártevõk õsszel korán a mélyebb rétegekbe vonulnak.
A tavaszi felvételezés eredménye akkor valós, ha a tavaszi vetések idõpontjához minél közelebb esik. A talajlakó kártevõk elleni védekezés vegyszeres eljárásai a talajfertõtlenítés és a rovarölõ szeres vetõmagcsávázás. A kártevõlétszám alapján dönthetünk a talajfertõtlenítés szükségességérõl. A szilárd granulátumvagy férgek tábláinak készítményei vizes szuszpenziójú talajfertõtlenítõ készítményeket az úgynevezett területkezeléssel, vagy sorba juttatva sorkezeléssel alkalmazhatjuk.
A területkezelés vetés vagy ültetés elõtt történik, és bedolgozást is igényel.
Ennek oka az eltérő környezeti feltételekben — hőmérséklet, páratartalom stb.
A sorkezelés a vetéssel egy menetben történik, ezért külön bedolgozást nem igényel. A sorkezelés a takarékosabb megoldás, mert terület egységre pl.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a sorkezelésre inkább a felszívódó szisztémikus készítmények alkalmasak. Az érintõ kontakt férgek tábláinak készítményei, és gázosodó készítmények területkezelés esetén jobban, és biztosabban fejtik ki a hatásukat, de alkalmanként mégis használják õket sorkezelésre is. A felhasználható készítményeket, és azok adagjait a 2. A talajfertõtlenítõ, valamint csávázó inszekticidek másodlagos hatása is igen fontos, miszerint a talajlakó rovarkártevõkön túl az úgynevezett fiatalkori a növény kezdeti fejlõdésének idõszakában jelentkezõ kártevõket is irtják.
Közülük kiemelkedõ a kelés idõszakában károsító ormányosbogarak férgek tábláinak készítményei, hegyes-farú barkó, fekete barkó, lisztes répabarkó, hamvas vincellérbogár, csipkézõbogarakföldibolhák repcebolha, muharbolha, káposztabolhák, répabolhakorai károsítású légyfajok búzalegyek, fésüslábú viráglégy, szárlégy ellen nyújtott megelõzõ védelem.
Ezt általában a talajlakók elleni védelem kiegészítõ hatásaként kalkuláljuk, de célirányosan a fiatalkori kártevõk elleni megelõzõ védekezésre önállóan is alkalmazhatjuk a talajfertõtlenítést, vagy csávázást. A növényi vírusokat, mikroplazmákat terjesztõ, szúró-szívó szájszervû rovarok levéltetvek, kabócák, tripszek elleni védekezésben is kiemelkedõ szerepe van a szisztemikus hatóanyagú inszekticid vetõmag, és gumókezelésnek, valamint a talajfertõtlenítésnek.
Ugyanis a szaporítóanyag-elõállításban alapvetõ követelmény a vírusmentesség, de az állandóan betelepülõ közvetítõ szervezetek vektorok ellen csak állandó vegyszeres kezeléssel permetezéssel lehet hatékonyan védekezni.
Ám amennyiben a növény csírázásától számítva jelen van a felszívodó tulajdonságú szisztémikus hatóanyag, melyet a magra, gumóra csáváztunk inszekticid csávázókvagy vetéssel, ültetéssel egy-menetben a talajba juttattunk talajfertõtlenítõkférgek tábláinak készítményei lebomlási idõtõl függõen hosszabb, vagy rövidebb ideig teljes védettséget nyújt e vírusvektor kártevõkkel szemben.
Ezért erre a célra inkább javasolhatók. Napjainkban egyre fokozódik az igény peszticid-mentes mezõgazdasági termelés iránt. Ez a felhasználó és fogyasztó szempontjából egyaránt szükséges lenne. A férgek tábláinak készítményei eljárásokat helyettesítõ agrotechnikai, és biológiai növényvédelem lehetõségei csak csekély mértékben biztosítottak. Az agrotechnikai védelem évszázados hagyományai lassan feledésbe mennek, gyakran a csekély hatékonyságuk miatt mellõzik õket. A biológiai növényvédelem módszerei pedig még alig kidolgozottak, az ismert eljárások hatékonyságai csak részben felelnek meg az elvárásoknak.
Pedig égetõ szükség lenne rájuk a peszticid-mentes termék elõállítás és a környezetvédelem szempontjából egyaránt.
Ismertetők
Néhány gondolat erejéig ezekrõl a módszerekrõl is szólnunk kell. Közismert, hogy a talajlakó kártevõk megtelepedésének a gondozatlan, gyomos tarlók kedveznek, de hajlamosító tényezõ az átgondolatlan vetési sorrend is. A talaj forgatásakor felszínre kerülõ rovarlárvákat egyes madarak pl. Megfigyelések igazolják, hogy a felszínre forgatott cserebogár-pajorok a Nap ultraibolya sugárzásának hatására nagy számban pusztulnak el.
Hatékonyan a fonálférgek ellen
Azt sem árt tudni, hogy a szervestrágyázás is kedvez a talajlakó kártevõk megtelepedésének és szaporodásának. A talajlakó rovarlárvák kezdetben a talaj szerves anyagaival táplálkoznak, csak késõbb térnek át növényfogyasztásra. Ezért a nagy szervesanyag-tartalmú, szerves trágyázott talajokban feltétlen ellenõrizzük a talajlakó rovarok egyedszámát. A ritka térállású, kapás kultúrák nagyobb veszélynek vannak kitéve, ezért fertõzés esetén a védelmüket meg kell oldani.
Uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) - csak egyszerűen
Az sem elhanyagolható Milyen jelei vannak a helmintáknak?, hogy a talajlakó kártevõk elleni védekezés hatása nem csak a tárgyévben, hanem az azt követõ évben is érvényesül, ugyanis a drótférgek és cserebogár-pajorok évekig fejlõdnek és károsítanak a talajban.
A talajlakó kártevõk elleni biológiai védekezésben jelentõs sikereket értek el egyes rovarpatogén fonálférgek Steinernema spp. A módszer kidolgozás alatt van, alkalmazása a közeli jövõ feladata lesz.