Futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát. Much more than documents.

Mi - állatok - vagyunk a legkomplikáltabb teremtmények az ismert világegyetemben. Az az univerzum, amit ismerünk, természetesen csak egy piciny része a ténylegesen létezőnek. Elképzelhető, hogy más bolygókon léteznek összetettebb objektumok, sőt az is lehet, hogy néhány közülük minket is ismer, ez azonban a lényegen mit sem változtat. A bonyolult dolgok mindenhol különleges magyarázatra szorulnak.

Kíváncsiak vagyunk, miért olyan bonyolultak, és honnan származnak. Okfejtésem szerint a válasz nagyjából egyező a világegyetem minden részén; ugyanaz vonatkozik ránk, a csimpánzokra, a férgekre, a tölgyfákra és az űrbéli szörnyekre.

Ilyenek például a sziklák, a felhők, a folyók, a galaxisok és a kvarkok. Ezek a fizika tárgyát képezik. A különbség a felépítés komplexitásában rejlik. A biológia a komplikált dolgok tudománya, amelyek olyanok, mintha céltudatos tervezés eredményei lennének, a fizika pedig az egyszerű dolgoké, amelyek nem csábítanak minket arra, hogy létrejöttükhöz tervet tételezzünk fel.

Első látásra az ember által készített egyes termékek, mint a számítógép és az autó kivételek ez alól. Ezek bonyolultak és nyilvánvalóan előzetes tervezés eredményei - bár nem élők, és inkább tekintjük őket fémből és műanyagból készülteknek, mint húsból és vérből valóknak.

Ebben a könyvben azonban ezeket is biológiai objektumokként kezeljük. Céljainknak megfelelően egymástól eltérő értelmezésekben használhatjuk azokat.

Uploaded by

A legtöbb szakácskönyv a tengeri rákot a halak közé sorolja. A zoológusok ettől rosszul lesznek, rámutatva arra, hogy a tengeri rákok sokkal jogosabban hívhatják az embereket halaknak, mivel a halak fejlődéstanilag közelebb állnak az emberekhez, mint a tengeri rákokhoz.

Állattani szempontból a tengeri rákok természetesen nem rovarok. Állatok, de ugyanígy azok a rovarok is, és mi is azok vagyunk.

Kevés olyan kérdés van, ahol az ember ennyire törődne azzal, hogy miként használja a szavakat bár én a magánéletemben igencsak megválogatom, milyen szóval illessem azt, aki a tengeri rákokat élve főzi meg. A szakácsok és a jogászok speciális szófordulatokkal élnek - és ebben a könyvben én is így teszek. Ne törődjünk vele, hogy vajon az autók és a számítógépek tényleg biológiai objektumok-e. A lényeg az, hogy ha találunk egy bolygót, ahol egy bizonyos szintet helminták nők tünetei komplexitást tapasztalunk: ne habozzunk a következtetés levonásá- ban, hogy azon a bolygón létezik-e vagy létezett-e az élet.

A gépek az élők különféle készítményei: összetettségük és tervezettségük az élőktől származik, és általuk megállapítható egy bolygón az élet létezése. Ugyanerre utalnak a kövületek, a csontvázak és az elhalt testek is. Azt mondtam, hogy a fizika az egyszerű dolgok tudománya, és ez első hallásra elég különösnek hat. A fizika azért tűnik bonyolultnak, mivel a fizika eszméit nehéz megérteni. Agyunk a vadászat, a gyűjtögetés, a párzás, a gyermeknevelés szintjére méretezett; a közepes nagyságú tárgyak világa ez, ahol korlátozott sebességgel, három dimenzióban zajlanak az események.

Nem rendezkedtünk be a nagyon kicsi és a nagyon nagy befogadására, nem érzékeljük a dolgokat, amelyek pikoszekundumok vagy gigaévek alatt játszódnak le, sem a részecskéket, amelyeknek nincs helyzetük, sem az erőket és mezőket, mivel nem tudjuk megpillantani vagy megtapintani ezeket; az, amit ismerünk belőlük, csakis onnan származik, futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát a hatásuk látható vagy érezhető.

A fizika bonyolult - gondoljuk - mert a megértése kemény dió, és mert a fizikakönyvek tele vannak nehéz matematikai képletekkel és egyenletekkel.

De az, amit a fizika vizsgál, alapjában véve egyszerű: a gázfelhők, az icipici részecskék vagy az egyazon anyagi összetevőkből előálló kristályok a kis híján vég nélkül ismétlődő atomi mintázataikkal.

Még a legelemibb biológiai futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát mérve sem játszódnak le bennük bonyolultabb folyamatok. Az egész nagy fizikai objektumoknak mint pl. Ez a magyarázata annak, hogy a fizikakönyvek miért vannak tele matematikai képletekkel.

Lehet, hogy a fizikakönyvek komplikáltak, de ezek - miként az autók és a számítógépek is - biológiai lények produktumai: az emberi agyaké. A fizikakönyv oldalain szereplő tárgyak és jelenségek mind sokkal elemibbek, mint e fizikakönyv szerzőjének egyetlen sejtje. És a szerzőnek billiói vannak ezekből a sejtekből, sok közülük más, mint a többi, bonyolult architektúrával rendszerezte őket egy láthatatlan kéz, precízen úgy, hogy végül egy működő masina kerekedett belőle, amely képes könyvet írni.

Agyunk nehezebben kezeli az olyan dolgokat, amelyek komplikáltságukban végletesek, mint azokat, amelyek méreteikben vagy más, egyéb fizikai tulajdonságaikban szélsőségesek.

Eddig még soha senki nem vállalkozott arra, hogy egy fizikusnak - vagy akár csak egyetlen sejtjének - egész felépítését és viselkedését matematikai módszerekkel leírja. Mit tegyünk, hogy megértsük a legáltalánosabb érvényű alapelveket: hogyan működnek az élők, miért léteznek egyáltalán?

Ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Meg akartuk tudni, miért létezünk mi, és miért létezik a többi komplikált dolog. Föltehetjük a kérdést általánosságban, de még arra sem voltunk képesek, hogy magának a komplexitásnak emberi férgek emberi fajok részleteire valamelyest rávilágítsunk. Éljünk egy analógiával: a legtöbb ember nem tudja, hogyan működik a repülőgép. Valószínűleg maguk az építők sincsenek ezzel teljesen tisztában: a hajtóműhöz értő szakemberek valójában nem ismerik a szárnyak felépítését, a szárnyspecialisták pedig a hajtóműhöz nem értenek igazán.

Mire kell odafigyelni kölyök vásárlásakor?

A szárnyszakértők nincsenek tisztában a szárnyak precíz matematikai leírásával, viszont képesek rá, hogy megjósolják a szárny viselkedését turbulencia felléptekor egy modell megfigyelésével a szélcsatornában vagy számítógépes szimuláció révén.

Hasonlóképpen a biológus sem lát az élőbe. Viszont, ha mi - bár tökéletlenül - megértjük a repülőgép működését: megtudjuk, mi az az általános folyamat, amely nélkül csak egy darab fém lenne. Az ember egy rajztáblán tervezte meg.

A rajz alapján újabb emberek - vállvetve még többel - az ugyancsak emberek által tervezett más gépek segítségével csavarozták, szögelték, hegesztették vagy ragasztották a darabjait, mindent a maga helyére. A folyamat, amelynek során egy ilyen repülőgép létrejön, alapjaiban nem titokzatos, mert az emberek építik.

Dawkins Richard a Vak Orasmester

A terv átgondolása, a részek szisztematikus összeszerelése az a valami, amit mi tudunk, amihez értünk, s amiről az futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát saját tapasztalatokkal is rendelkezünk, ha máshonnan nem, hát még gyermekéveinkből, amikor különböző építő- és összerakójátékokkal játszottunk. Mi a helyzet a testünkkel? Mi mind gépek vagyunk, mint a repülőgép, csak sokkalta komplikáltabbak. Minket is egy rajztáblán terveztek, részeinket egy ügyes mérnök rakta össze?

HUNGAROPET GAZDI-TUDÁSBÁZIS: Állatorvosoktól-Állattartóknak

A válasz: nem. Meglepő felelet és csupán alig több, mint egy évszázada ismerjük és tudjuk. Amikor Charles Darwin először magyarázta tanát, sok ember nem akarta vagy nem tudta elfogadni.

Én magam határozottan visszautasítottam Darwin elméletét, amikor futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát gyermekként először hallottam róla. A történelemben majdnem mindenki - egészen a tizenkilencedik század második feléig - határozottan a Tudatos Tervezés teóriájában hitt, ami ennek az ellenkezője.

Ebédhez ülnek. Malka Dan után kiált, aki egy gránátalmafa mögött bujkál. Elszaladt vele.

Sok ember még mindig így gondolkodik, talán azért, mert létünk darwini magyarázata nem általános része a közoktatásnak. Mindenesetre széles körben félreértelmezik. A címben szereplő órásmestert a tizennyolcadik században élt teológus, William Paley egyik híres tanulmányából kölcsönöztem. A természet teológiája avagy létbizonyítékok és az isteni ténykedés jelei a természetből levezetve című művét ben publikálták: mindmáig ez érvel a legmeggyőzőbben Isten léte mellett.

Ez az a könyv, amit nagyon csodálok; szerzője amíg élt, el tudta érni azt, amiért én most harcolok. Egy dologhoz szenvedélyesen ragaszkodott: a hitéhez - és egyáltalán nem sajnálta a fáradságot, ha arról volt szó, hogy mondanivalóját a legvilágosabbá tegye. Sajátos tisztelettel övezte az élővilág összetettségét, és látta, hogy szükség van valami különös és átfogó magyarázatra. Az egyetlen dolog, amit elrontott - s ez kétségkívül elég nagy hiba!

Az igazi magyarázat gyökeresen más, és azzal várnunk futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát minden idők egyik legforradalmibb gondolkodójára, Charles Darwinra. Ám tegyük föl, hogy a földön egy órára bukkanok; arra a kérdésre, hogy az óra miként került oda: én aligha gondolhatok az előbbi válaszra, mert bárhogy törjem is a fejem, az óra váratlan feltűnésére nem lelek kielégítő magyarázatot. Utána részletesen kitér a precizitásra, amellyel az óra fogaskerekei és rugói egymáshoz illeszkednek, majd részletesen foglalkozik azzal, hogy az óra mennyire bonyolultan van összeszerelve.

Ezért szól a válaszunk így: ő rendelkezett azzal a képességgel, hogy meg tudta azt tervezni. Paley összehasonlítja a szemet egy tervezett műszerrel ilyen pl. Paley indoklása szenvedélyesen őszinte, és kora biológiája legrelevánsabb tudományos eredményeinek ismeretéről tanúskodik, de rossz: nyilvánvalóan és eredendően rossz.

Az analógia a távcső és a szem, az óra és az élő organizmusok között sántít. Minden látszat ellenére a természetben az egyetlen órásmesternek a fizika vak erői felelnek meg, bár azok igen nagy választékban találhatók. Egy igazi órásmester előrelátó: megtervezi a fogaskerekeket és a rugókat, ezek kölcsönhatásait, szemében a jövő fényei cikáznak. A természetes szelekciónak, a vak, öntudatlan, futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát folyamatnak, amelyet Darwin ismert fel, amelyről ma már tudjuk, hogy minden élő látszólagos célszerűségének magyarázata, valójában nincs célja és értelme.

Nem gondolkodik és nem lát. Nem tervezi meg a jövőt. Nem vizionál, nem látnok, teljesen vak. Ha az órásmester szerepét játssza a természetben, akkor ez a mester világtalan.

Ezt - és még sok mást - gazdaszervezetek és paraziták idegenként fogom magyarázni. Ellenkezőleg, megpróbálom itt részemről érzékeltetni annak nagyszerűségét, amit Paley nálam mélyebben megfogalmazott. Inkább William Paley tiszteletessel értettem egyet, mint a megkülönböztetett figyelemmel kísért modern gondolkodású filozófussal, egy jól ismert ateistával, akivel e témáról egy vacsora alkalmával beszélgettünk.

Dawkins Richard a Vak Orasmester

Mondtam neki, hogy Darwin A fajok eredete című művének es megjelenése előtt nem tudok ateistát elképzelni. Itt arra vállalkozom, hogy láttassam ezt. Azonban amit Hume tett, az csak annak bírálata, miszerint a természetben előforduló szervezettség Isten létének pozitív bizonyítéka.

1. Helminthiasis fertőző betegségek
2. Parazita tisztító receptek

Nem javasolt alternatív magyarázatot, hanem nyitva hagyta a kérdést. Minden, amit tudok az, hogy Isten nem jó magyarázat; várnunk kell és remélnünk azt, hogy valaki egyszer csak előáll egy jobbal. Szeretném azt gondolni, hogy Hume hasonlóan gondolkodott, de néhány írásából kiderül, hogy alábecsülte a biológiai tervezettség összetettségét és szépségét.

A természetbúvár diák Charles Darwin rávezethette volna őt egy-két dologra, azonban amikor Darwin beiratkozott Parazitakezelési periódusok egyetemére Edingburgh-ban, Hume már 40 éve halott volt. Sokat és futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát emlegettem a komplexitást és a látszólagos tervezettséget, minthogy nyilvánvaló, mit jelentenek ezek a szavak.

Bizonyos értelemben tényleg nyilvánvaló, a legtöbb embernek van intuitív elképzelése arról, hogy mit jelent a komplexitás. Azonban a komplexitás és a tervezettség olyan sarkalatosak e könyv szempontjából, hogy meg kell kísérelnem pontosabbá tenni ezeket futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát fogalmakat: próbálkoznunk kell, hogy valamiféleképp jobban körülhatároljuk őket.

HUNGAROPET GAZDI-TUDÁSBÁZIS: Állatorvosoktól-Állattartóknak

Tehát mi a komplex dolog? Hogy ismerjük föl?

És milyen értelemben felel meg az igazságnak az, hogy az óra, a repülőgép, egy százlábú vagy egy személy összetett, de a hold egyszerű? Az első, ami a szemünkbe ötlik mintegy a komplex dolgok szükségszerű velejárójaként az, hogy a struktúrájuk heterogén. A rózsaszínű tejes puding vagy az édes tejes-rumos zselé egyszerű abban az értelemben, hogy ha kettévágjuk, a két rész belső szerkezete ugyanaz: a zselé homogén.

Az autó - eltérően a zselétől - heterogén : majdnem minden része különbözik a többitől. Kétszer fél autó nem egy autó. Ez gyakran egyenértékű lesz azzal, hogy a komplex objektumok - ellentétben az egyszerűekkel - több részből állnak, és ezek az alkotók különböznek egymástól. Szerte a világon bőven találhatók részekre bontható, belső szerkezetüket tekintve heterogén objektumok, de ezek, az én értelmezésem szerint, nem összetettek. A Mont Blanc például sok-sok különböző sziklából épül fel, és oly módon van összekeverve, hogy ha a hegyet valahol elvágnánk, a keletkező két rész belső szerkezete különbözne egymástól.

A Mont Blanc struktúrája heterogén, ami nem jellemző az édes zselére, de ez még mindig nem komplexitás abban az értelemben, ahogy egy biológus ezt a terminust használja. Próbáljuk meg föltenni a komplexitás definíciójára vonatkozó kérdésünket egy másik irányból, és alkalmazzuk a valószínűség matematikai elméletét. Próbáljuk ki a következő definíciót: komplex dolog az, amelynek részei úgy rendeződnek, hogy annak visszavezetése a véletlenre valószínűtlen.

Vegyünk kölcsön egy ana- lógiát egy kiváló csillagásztól: ha találomra illesztjük össze egy repülőgép részeit, akkor nagyon futtatáskor vonja vissza a szalag parazitát annak esélye, hogy az így született szerkezet működő Boeing lesz.

• A pinworms ellen
• Потому что днем тени лежат по-другому.

Sokbilliónyi módon lehetséges egy repülőgép részeit összetákolni, de ebből csak egy vagy néhány az, amely ténylegesen repülőgéphez vezet. Még ennél is kisebb az esély, ha az alkotórészeiből egy ember fabrikálása a cél.