Hogyan lehet következtetni a férgek étrendjére
Tartalom
National Geographic Magyarország A környezetszennyezés hatására bonyolultabb melódiákat dalolnak a hím seregélyek - derítették ki brit kutatók.
A paleolitikum korában és az azt követő időszakokban az energiabevitel és az energiafelhasználás állandó szinten volt, a fizikai aktivitáskor felhasznált energiát a felvett energiamennyiség fedezte.
Írott források híján sohasem lehetünk biztosak abban, hogy elődeink hogyan éltek, étkeztek. Az életmódi, étrendi minta rekonstruálását az is akadályozza, hogy összességében a lelőhelyek száma és az előkerült egyedek száma kevés, azok általában nem egészek, hanem inkább hogyan lehet következtetni a férgek étrendjére, hiányosak — írja a mno.
Tovább nehezíti a tisztánlátást a témában, hogy a régészeti lelőhelyeken feltalált maradványok megítélése nehézkes, mert a növényi eredetű termékek kevésbé maradtak fent, mint az idő- és talajviszonyoknak jobban ellenálló csontok, állatcsontok is.
ÉLELMEZÉS, TÁPLÁLKOZÁS
Az emberek, a paleolitikumban, amelyre az időleges táplálékbőség és a nagy éhínségek szakaszos váltogatása jellemző, vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték táplálékukat. A paleolitikumi emberek étrendjéről többféle módszerrel kaphatunk információt, attól függően, hogy milyen maradvány áll a rendelkezésünkre. Mikrobotanikai maradványokból az úgynevezett fitolit azaz növényi eredetű, apró kovatartalmú részecske mutatható ki, vagy növényi lenyomatok láthatók az agyagban, pollenszemcsék maradhatnak meg tud férgek koprolitokban megkövesedett ürülék.
A kőszerszámok élein, illetve edények belsejében található maradványok kémiai elemzésével is információhoz juthatunk. Azonban a hétköznapi étrend kutatásának egyetlen módja az emberi maradványok vizsgálata. Gyomortartalom vizsgálatára csak ritkán és kivételes esetekben van lehetőség.
A már említett koprolitban fennmaradhatnak csonttöredékek, növényi rostok, halak, pikkelyek, csigákból, tojásokból, csonthéjasokból származó héjdarabok, állatszőrök, gombaspórák, fonalféreg, növényiparazita-maradványok, valamint más élősködők is.
A fog felszínének kopási mintája is sokat elárulhat a fog tulajdonosának étrendjéről.
Férgek és hányás gyermekeknél éjjel Meg kell őrölni gramm fokhagymát egy malomban, öntsünk egy liter vörös, száraz bort, és ragaszkodjunk két hétig meleg helyen. Ne felejts el két evőkanál minden étkezés előtt. Ne vegyen részt öngyógyításban, még a legegyszerűbb és ártalmatlan első pillantásra sem. Eddig alkalommal nézték meg. Lehet egy kérdéssel több?
A módszer alapja az, hogy az ételben lévő koptató részecskék karcolásokat hagynak a fogzománcon, amelyeknek iránya és hosszúsága közvetlen kapcsolatban áll az étrend állati és növényi elemeivel, valamint azok elkészítési módjával. Izotópos módszerek is segíthetnek a paleolitikumi ember táplálkozásának vizsgálatában. Az embercsontok kollagéntartalmának izotópos elemzése sokat elárul az ember hosszú távú tápanyagfelvételéről.
De nem minden kertész használ, hogy jelentősen növelje a termékenységét. De nem minden kertész használja ezt a módszert.
A szénizotóp-arányok 13CC a növényi táplálékok eredetének meghatározására alkalmasak. A kollagén nitrogénizotóp-arányának hogyan lehet következtetni a férgek étrendjére arra következtethetünk, hogy inkább állati vagy növényi eredetű étrendet folytattak őseink. A fenti módszerek alapján az állapítható meg, hogy az alsó paleolitikum végétől Kr.
Ez különösen az archaikus homo sapiensre közvetlen elődünk igaz, aki az aktív vadászat mellett szélesebb étrendi forrásokat is kiaknázott növényekmint a Neander-völgyiek a két alfaj néhány tízezer évig egymás mellett élt a Közel-Keleten és Európában.
Ugyanakkor földrajzi különbségek is megfigyelhetők, míg az észak-északnyugaton élő emberek inkább vadásztak, délebbre és a mediterrán vidékeken, valamint keleten lévő klánok étrendje többféle növényt is tartalmazott. A szükséges energiamennyiséget a fereghajto embereknek időszakokban igen nehéz volt biztosítani ha nem lehetetlen csak és kizárólag vadászattal.
Tehát ha őseinknek sikerült zsákmányt ejteni, elképzelhetetlen, hogy az állatnak valamely részét nem hasznosították volna, és azt eldobják agy- és csontvelő, állati vér, tejes tőgyvalószínűleg minden ehetőt elfogyasztottak. Az eszközeik is folyamatosan formálódtak, finomodtak, amelyek egyre könnyebbé tették a nyersanyagok feldolgozását. Továbbá kimutatták, hogy a növényi és állati táplálék étrendi aránya a középső paleolitikumtól a mezolitikumig nem változott radikálisan.
A gabonafélék már a háziasítás kezdete előtt is jelentős mennyiségben jelen voltak az étrendben. Az emberi történet összidejének 99 százalékában a hominidák emberfélék gyűjtögetésből és dögevésből, vadászatból éltek.
Bár a genetikánk nem változott a paleolitikum óta, de az ember nagy evolúciós előnye az adaptáció alkalmazkodás képessége, amellyel tulajdonképpen minden körülményhez, legyen az optimális vagy szélsőséges, egyaránt alkalmazkodni tud.
