Rágcsálós féreg
Tartalom
Mi a zöld parazitológia?
- Fej paraziták tisztítása
- Esther van Praag, Ph.
Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Hogyan folynak ezek a kutatások?
Aktuális számunk
Ahhoz, hogy eredményes munkát lehessen végezni, kiterjedt ismeretekkel kell rendelkezni a gazdaállatok biológiájáról, életmódjáról, élőhelyválasztásáról és táplálkozási szokásairól. Ezért szinte szétválaszthatatlan az élősködők vizsgálata a gazdafajok tanulmányozásától.
- Bakancsok, cipők, csizmák, ruhák, egyéb, gázosításos eljárással történő fertőtlenítése, garanciával!
- Emberek parazitáinak megelőzése tabletta
- Felkavaró tartalom!
- Fertőtlenítés a vakcinázás előtt
- Hol él a szalagféreg az emberben
- Férgek mi
- Невзирая на невесомость, каждое движение давалось Николь с огромным трудом.
Kutatásaim kiterjedtek a kisemlősközösségek vizsgálatára is, elsősorban a fokozottan védett Natura es jelölőfaj, az rágcsálós féreg pocok Microtus oeconomus populációinak tanulmányozására. Ez természetesen újszerű megközelítési módokat igényel mind az emlőskutatás, mind a parazitológia területén.
Az előbbi esetében az informatika és a műszaki tudományok kiterjedt rágcsálós féreg, az utóbbi esetében a molekuláris genetikai technikák kínálta lehetőségek kiaknázásáról, továbbá az élőhelyek fragmentálódása és a gazdaállat-populációk beszűkülése folytán a természetvédelmi szempontokat minden nézőpontból prioritásként kezelő újszerű gyűjtési módszerek alkalmazásáról van szó.
A gazdaállatok meghatározása és külső vizsgálata után — ugyanis a külső élősködők tetvek, bolhák, kullancsok az MTM Parazitológia Gyűjteményének referenciaanyagát gyarapítják — következik a részletes boncolás, amely során a mikroszkóp alatt vizsgált fertőzött szervekből feltárjuk az adott gazdafajra jellemző parazita szervezeteket.
Ezeket az utóbbi években — a későbbi molekuláris genetikai vizsgálatokra való alkalmasság miatt — kizárólag alkoholban tartósítjuk.
A belső élősködők meghatározása többnyire csak az állat preparálása után lehetséges. Ez magában foglalja rendszerint az állatok megfestését is, amely egy hosszadalmas eljárás, különösen a régi, több évtizeddel korábban gyűjtött és formalinnal tartósított példányok esetén.
A megfestett példányokat fénymikroszkóp segítségével nagy nagyítás mellett vizsgáljuk, és digitális átnézeti képeket készítünk a parazitákról, továbbá a parazita minden olyan szervéről, illetve részletéről, amely az adott élősködő meghatározásához szükséges.
A felvételeket hosszúsági és szélességi méretek és úgynevezett mérőpontok felhasználásával, egy számítógépes program segítségével elemezzük.
Bizonyos esetekben a geometriai morfológiában használatos matematikai leírófüggvényeket is felhasználjuk a parazitákon található képletek például horgok alakjának leírásához és az összehasonlító értékeléshez. Számos rágcsáló köztigazdája olyan parazitáknak, amelyek végleges gazdái ragadozók, ezért járványtani, humán- és állategészségügyi szerepe sem elhanyagolható az ilyen vizsgálatoknak.
A galandféreg, a pocok és a szürkemarha
Az Echinococcus multilocularis galandféreg — az emberi rágcsálós féreg echinococcosis betegség okozója — kifejlett példányai leggyakrabban rókákat fertőznek. A rókák ürülékével a szabadba jutó galandféregpetéket a táplálkozásuk során felveszik a kisemlősök például cickányok, pockok, egerek és bennük fejlődik ki a féreg lárvaalakja.
A rókák a parazitált kisrágcsálók elfogyasztásával fertőződnek újra. A szabadba jutó peték sokáig életképesek és a szél, levegő útján is terjednek, így könnyen szétszóródnak.
Ritkán az ember vékonybelében is kikelnek, és a lárvák vándorlásuk során leggyakrabban a májban, esetleg a tüdőben telepszenek meg. A megbetegedés kezelés nélkül nagyon súlyos kimenetelű lehet. A kisemlősök parazitológiai vizsgálata ebben az esetben azért fontos, mert a lárvaalak kimutatása a parazita elterjedési viszonyait hány férgek jönnek ki és a megelőző védekezés számára nélkülözhetetlen adatokat szolgáltathat, mivel rágcsálós féreg rókák diagnosztikai vizsgálata a közvetlen emberi fertőzés lehetőségének fennállása rágcsálós féreg csak speciálisan rágcsálós féreg körülmények között végezhető.
Magyar orvos esete az emberi szembe költöző férgekkel Közép-Afrikában
A gazda—parazita kapcsolatok kutatásában ez a külső élősködők tanulmányozását jelentette, a belső élősködők esetében pedig az elhullott, elgázolt, sérülés következtében elpusztult gazdaállatok diagnosztikai vizsgálata került előtérbe.
A nemzeti parkok igazgatóságával kiépített jó együttműködés eredményeképpen rendszeresen az MTM gyűjteményeibe kerülnek az elhullott, elgázolt tetemek, amelyek, így jelentősen hozzájárulnak egyrészt a gyűjtemények referenciaanyagának bővüléséhez, másrészt a tudományos kutatások folytatásához.
Milyen vizsgálatokat végez e ridegen tartott háziállatfajtán? A es évek elején a BME Műszaki Mechanikai Tanszékével Wohlfart Richárddal közösen elindítottunk egy olyan fejlesztést, amelynek eredményeképpen sikerült kialakítani egy automatikusan és folyamatosan működő rádiótelemetriás nyomkövető rendszert rágcsálós féreg.
Az egyidejűleg több állat megfigyelésére képes igen rágcsálós féreg féreg pontossággal, és hatótávolsága meghaladja a vizsgált élőhelyfoltok nagyságát. A rendszer tesztelését rágcsálós féreg pocokfajon, a mezei pockon és az északi pockon végeztük el.
Élősködők ellen
Az Rágcsálós féreg Növényökológiai Kutatócsoportja több éve végez a Bugac környéki homokos pusztákon növény-ökofiziológiai méréseket, amelyek során összehasonlítják a legelt és kaszált területek szén-dioxid-megkötő képességét, amelyet a legelés lényegesen megváltoztat. A területen található szürkemarha-állományok nap- és évszakos vándorlásának ismerete a kihelyezett mérőműszerek által kapott adatok kiértékelésének hatékonyságát javítaná. Ugyanakkor a szürkemarhák legelési szokásai kevéssé ismertek, mozgásukat az eddig alkalmazott GPS-alapú eszközökkel kielégítően nem lehetett leírni.
A kisemlősökre kifejlesztett telemetriás rendszer mindezekre alkalmas, mivel akár másodpercenként is kaphatunk információt a legelő egyedek térbeli elhelyezkedéséről.
Az egyes pozíciók időbeni elemzésével a mozgási sebesség is meghatározható, amelyből pedig a viselkedési sajátosságokra lehet következtetni.
