Az angol futball pénzügyi helyzete veszélyesen sebezhető, a legtöbb klub pénzügyi katasztrófa szélén áll, az független labdarúgás-szabályozó (IFR) átfogó jelentése szerint. A kutatás szerint a klubok 94 százaléka veszteséges, az EFL-ben és a National League-ben szereplő klubok több mint 60 százaléka pedig technikailag fizetésképtelen.
A szabályozó a „növekvő adósságok és a tulajdonosi pénzekre való túlzott támaszkodás veszélyes kombinációjára” figyelmeztet, amely a klubokat és szurkolóikat kockázatnak teszi ki. A „State of the Game” című jelentés szerint a Premier League gazdasági sikerei ellenére a ligák között és azokon belül is jelentősen megnőttek a pénzügyi „szakadékok”.
A legfontosabb számok
A jelentés szerint a legfelső öt angol bajnokság klubjainak 94 százaléka veszteséges volt a 2025–26-os szezonban. Az EFL-ben és a National League-ben 17 klub még akkor is veszteséges lenne, ha játékosai ingyen játszanának. A klubok 66 százaléka új tulajdonosi finanszírozás nélkül legfeljebb 90 napig tudna működni, a klubok 29 százaléka pedig legfeljebb 30 napig. A klubok 68 százalékának nincs tartalék terve arra az esetre, ha tulajdonosa kivonul.
Az IFR szerint „a piramis alapjait komoly feszültség éri, és sürgős reformra van szükség”, a jelentés pedig „ébresztőként” szolgálhat az angol futball számára.
David Kogan, az IFR elnöke a BBC Sportnak elmondta: „Tizenhét klub úgy működik most, hogy ha játékosai ingyen játszanának, a nem játékos költségeik miatt csődbe mennének. Harminckét klub csak 30 napnyi készpénzzel rendelkezik. Ha a tulajdonos úgy dönt, hogy a hónap végén nem fizet, ezek a klubok csődbe mennek.”
Hozzátette: „Ez nagyon, nagyon kockázatos helyzet. Most van itt az ideje, hogy kezeljük ezeket a problémákat, mielőtt elfogy a pénz. Még a napsütésben megjavíthatjuk a házat, és ez lesz a mi feladatunk.”
Az IFR hat olyan területet azonosított, ahol pénzügyi kockázat fenyeget, és sürgeti a klubokat, hogy robusztus tartalékterveket dolgozzanak ki arra az esetre, ha a tulajdonosi támogatás megszűnik. A Premier League és az EFL évek óta tárgyal, de még nem állapodott meg az új finanszírozási megállapodásról, amely többet osztana meg a legfelső osztály és a piramis többi része között. Az IFR-nek van hatásköre arra, hogy megállapodást kényszerítsen ki, és figyelmeztet: „ha a futball nem talál megoldást, megfontoljuk következő lépéseinket, és nem habozunk használni minden rendelkezésünkre álló eszközt a tartós változás érdekében”.
A jelentés sürgeti a veszteségek növekedésének megfékezését, és arra kéri a klubokat, hogy mutassák be, hogyan veszik figyelembe a szurkolók véleményét, valamint milyen lépéseket tesznek a vezetőségi sokszínűség és a irányítás javításáért.
A tranzakciós finanszírozás növekedése
Az elmúlt öt évben egyre gyakoribb, hogy a klubok az átigazolási díjak jövőbeli részleteit zálogba adják azonnali pénzbefektetésért cserébe. Ezt „transfer financing”-nek nevezik, és „egyre fontosabb likviditási forrássá” vált.
2020–21-ben a transfer financing értéke 55 millió font volt, 2024–25-re pedig elérte a 779 millió fontot, ami több mint tizennégyszeres növekedés. Jelenleg mintegy 1,2 milliárd font jövőbeli átigazolási bevétel került már pénzügyi konstrukciók révén monetizálásra, ami közel 22-szeres emelkedés a 2020–21-es évhez képest.
Az angol futballban az átigazolási kifizetések nagyjából 3,3-szorosát teszik ki a bevételeknek. A 2025–26-os évben az angol klubok körülbelül 4,8 milliárd font átigazolási tartozást jelentettek, de csak 1,5 milliárd font követelést, vagyis mintegy 3,3 milliárd font nettó átigazolási adósságot.
Romló helyzet az EFL-ben
A jelentés szerint az EFL-ben és a National League-ben szereplő klubok helyzete tovább romlik. A Championship, a League One és a League Two klubjainak többsége 30 napnál kevesebb készpénzzel rendelkezik. Az EFL és a National League klubjainak több mint 60 százalékánál a kötelezettségek meghaladják az eszközök könyv szerinti értékét.
Húsz klub, főként a Championshipben, a League One-ban és a National League-ben, a bevételeinek több mint 80 százalékát játékosbérekre költötte. A League One klubjainak többsége a bevételének több mint 40 százalékát fizeti játékosbérként, köztük kettő több mint 100 százalékot.
A bérköltségek minden bajnokságban nőttek 2021–22 és 2025–26 között: a Premier League-ben 33, a Championshipben 32 százalékkal.
Az EFL tulajdonosai közül 18-ból 17 (94 százalék) szigorúbb költségkontrollt támogatott. Az egyik befektető szerint a jelentésben: „a legnagyobb probléma a játékosbér”.
A League One klubjainak átlagos vesztesége 1992–93-ban a bevétel 6 százaléka volt, 2024–25-re pedig szinte elérte az 50 százalékot. A League Two-ban ez a szám jelenleg 40 százalék.
Sok klub úgy működik, hogy a tulajdonosi támogatást szükség szerint kapja, az év során gyakori befizetések formájában. Az EFL és a National League klubjainak többségének nincs tartaléktterve arra az esetre, ha a tulajdonos nem tudja vagy nem akarja tovább finanszírozni a működést. Ez különösen sebezhetővé teszi őket, mivel korlátozott a hozzáférésük más finanszírozási forrásokhoz.
Kogan szerint „a League One és a League Two klubjai jelentősen több támogatást kapnak majd a Premier League-lel kötendő új megállapodás keretében”. Hozzátette: „Ezt a pénzt a fejlesztési alappal és a likviditási alappal együtt használhatják fel, hogy átvészeljék a nehézségeket, amelyekkel most szembesülnek.”
A likviditás és a fizetőképesség tekintetében a jelentés szerint sok klub „jelenleg nem felelne meg” a Football Governance Act azon követelményének, hogy „megfelelő pénzügyi forrásokkal” rendelkezzen. A klubok ezt a szintet 2030 májusáig kötelesek elérni.
Kogan szerint „a tulajdonosok már nagyon jól tudják, hogy szükség van valamilyen koherens struktúrára, amely keretében a költségeket kezelni lehet”. Azt is elmondta, hogy a Premier League és az EFL közötti új pénzelosztási megállapodás közel van.
A szakadék a Premier League és a többiek között
Nem újdonság, hogy a Premier League és a Championship közötti különbség nőtt. Az 1992–93-as szezonban az átlagos Premier League-klub 10,5 millió fontot keresett, ami 2,7-szerese volt az átlagos Championship-klub 3,9 millió fontjának. 2024–25-re ez 341 millió font lett, ami 8,7-szerese a második osztály 38,9 millió fontos átlagának.
A Championship-on belüli bevételi különbség is nőtt, részben a parachute-fizetések emelkedése miatt. A 2007–08-as és a 2025–26-os szezon között a parachute-fizetésben nem részesülő Championship-klubok Premier League-es szolidaritási kifizetése 0,9 millió fontról 5,3 millió fontra nőtt. Az első évben kieső parachute-klubok kifizetése viszont 12 millió fontról 48,7 millió fontra emelkedett.
A Premier League hat legnagyobb bevételű klubja és a liga többi csapata közötti abszolút bevételi különbség is jelentősen nőtt. Az 1992–93-ban a hat legnagyobb klub átlagosan 9,4 millió fonttal többet keresett. 2024–25-re ez az átlagos különbség 421 millió fontra nőtt.
A nagy hat klub a Premier League bevételeinek 56 százalékát adja, a fennmaradó 44 százalékot a másik 14 csapat osztja meg egymás között.